Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Zavargásokhoz vezetett az egészségügyi dolgozók kötelező oltása a francia tengerentúli területeken, Párizs az autonómia ígéretével csitítaná a kedélyeket

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a Franciaországhoz tartozó Guadeloupe-on, ahol azután kezdődtek súlyos zavargásokká fajuló tüntetések, hogy a párizsi kormány úgy döntött, kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást olyan közfeladatokat ellátó dolgozók, mint a tűzoltók, katonák, orvosok és ápolók számára.  A döntést –melyet a Franciaországot sem kímélő negyedik hullám elleni küzdelemmel indokolt Emmanuel Macron és kormánya – országszerte tüntetések követték, azonban ezek a tiltakozások sehol sem durvultak el annyira, mint a Kis-Antillákhoz tartozó Guadeloupe-on és a közeli Martinique-en.

A Karib-térségben található szigetek hivatalosan Franciaország tengerentúli megyéi, amelyeket az országi európai département-jaival azonos jogok illetnek meg, vagyis a legfontosabb kérdésekben a párizsi kormány és az őt helyben képviselő prefektus dönthetnek.

Ennek értelmében az előbb említett oltási kötelezettség Guadeloupe-on és a közeli Martinique-en is érvénybe lépett.

Az oltási kötelezettség által érintet szakmákat képviselő szakszervezetek mindkét régióban általános sztrájkot hirdettek és az autóutak eltorlaszolásával tiltakoztak az intézkedés ellen. A guadeloupe-i érdekképviseleti szervezetek egy csoportja emellett egy 32 pontból álló javaslatcsomagot is nyilvánosságra hozott, amelyben többek között az oltási kötelezettség és a védettségi igazolvány eltörlését, a tesztek újbóli ingyenessé tételét és a Franciaország egyik legszegényebb régiójának számító Guadeloupe szociális-gazdasági problémáinak orvoslását követelték a francia kormánytól.

Azonban az oltási kötelezettség ellen szerveződő tiltakozók hamar igen súlyos zavargásokká fajultak. A tüntetők egyes csoportjai blokád alá vonták a legnagyobb guadeloupe-i kórházat, autókat és épületeket gyújtottak fel,

valamint a rendőrökkel is összecsaptak, akikre sajtóértesülések szerint többen éles lőszerrel lőttek. A tiltakozások kezdete óta az egészségügyben dolgozókat is gyakran érik támadások, néhány nappal korábban számolt be a Pointe-à-Pitre városában található kórház igazgatója, hogy a munkája után hazafelé tartó ápolóra egy tüntető sörétes puskát fogott.

Hasonlóan súlyos a helyzet Martinique-on, ahová néhány nappal ezelőtt terjedtek át a tiltakozások és sztrájkok.

 

A zavargásokra válaszul a helyi kormányzat elrendelte az iskolák bezárását és egy este hattól reggel ötig tartó, ideiglenes kijárási tilalom bevezetését, Párizs pedig 200 rendőrt, valamint a  csendőrség és a rendőrség berkeibe tartozó elitalakulatok, a terrortámadások, túszmentések és más súlyos bűncselekmények esetében bevetett GIGN és RAID egységeit vezérelte a Kis-Antillákhoz tartozó szigetcsoportra. A válsághelyzetről nyilatkozó kormányzati szereplők mindnyájan kifejtették, hogy „elfogadhatatlannak” tartják a Guadeloupe-on történteket. Gérald Darmanin belügyminiszter kijelentette, hogy a francia kormány mereven elzárkózik attól, hogy a tüntetések nyomására enyhítsen a korlátozásokon, azonban a tengerentúli területekért felelős Macron-párti miniszter, Sébastien Lecornu párbeszédet ígért az oltási kötelezettség által érintett szektorokban dolgozókat képviselő szakszervezetekkel.

Párizs eddigi lépései azonban nem bizonyultak sikeresnek a válság megoldásában, így Lecornu bejelentette, hogy hogy az egészségügyben dolgozókat, tűzoltókat és katonákat érintő oltási kötelezettség életbelépésének időpontját kitolták december 31-re valamint arról beszélt, hogy

a francia kormány hajlandó arról tárgyalni, hogy több autonómiát biztosítson Guadeloupe-nak.

A bejelentést éles kritika érte jobboldalról, az elnöki vágyakat dédelgető Xavier Bertrand (aki jelenleg az észak-francia Hauts-de-France régió független, de a jobbközép Republikánusokkal közeli kapcsolatot ápoló elnöke) és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen egyaránt arról beszélt, hogy a guadeloupe-iak nem a francia állam befolyásának csökkentését akarják, hanem hogy a kormány több figyelmet fordítson az őket érő súlyos kihívásokra, mint a 17 százalékos munkanélküliség, az európai Franciaországban tapasztalt szintnél jelentősen magasabb megélhetési költségek és az óriási szegénység, amelynek következtében a 2017-es népszámlálás adatai alapján Guadeloupe lakosságának 34 százaléka élt a létminimum alatt. Sébastien Lecornu szerint azonban az autonómia ötletének felvétele nem a Macron-párti kormány elkeseredett válaszreakciója volt a zavargásokra, hanem a helyi döntéshozók jelezték a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, hogy bizonyos területeken –beleértve a járványkezelést is – több döntési szabadságot szeretnének.

Guadeloupe-ot kifejezetten súlyosan érintette a pandémia, augusztusban mi is beszámoltunk róla, hogy több más tengerentúli régióhoz (Francia Guyana, Martinique és az Afrika partjainak közelében található Mayotte és La Réunion) hasonlóan Guadeloupe-on is újból lezárásokat és éjszakai kijárási tilalmat kellett bevezetni a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Komoly probléma az átoltottság alacsony szintje is, amely a 77 százalékos francia átlagnál jóval alacsonyabb, a lakosság csupán 46 százalék körüli.

Az alacsony átoltottságot sokan „kulturális-vallási” okokkal igyekeznek magyarázni. Ugyanakkor azt a tengerentúli területekért felelős miniszter, a korábban a jobboldali Republikánusoknál politizáló Sébastien Lecornu is beismerte, hogy a tengerentúli területek gyarmati múltja is befolyásolja az oltással szembeni bizalmatlanságot, amely során „a francia kormány számos egészségügyi döntést kényszerített rá a gyarmatok lakóira”.

A legnagyobb felháborodást kiváltó múltbéli egészségügyi döntés, az úgynevezett „klórdekón-botrány” volt. A hetvenes és kilencvenes évek között a Francia Antillák banánültetvényein nagy mennyiségben használták azt a klórdekónt tartalmazó növényvédőszert, amelyet az Egyesült Államokban már a hetvenes évek végén betiltottak rákkeltő hatása miatt. Egyes kutatások szerint Guadeloupe és Martinique lakosságának kilencven százaléka fertőződött meg a súlyosan egészségkárosító szer által.