Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Oroszország katonai elrettentése lesz az egyik téma a NATO-csúcsértekezleten

Ez a cikk több mint 2 éves.

A jövő hétre összehívott NATO-csúcstalálkozó témája a litván külügyminiszter értesítése alapján Oroszország elrettentése és az Észak-Atlanti Szövetség határainak megerősítése lesz. Gabrielius Landsbergis szerdán a belarusz határkrízist Oroszország taktikai figyelemelterelésének nevezte:

„Miközben előállítják ezeket a taktikai instabilitásokat a határon, és ezzel lekötik a figyelmünket 100 százalékosan, Putyin készen állhat egy stratégiai lépés megtételére.”

Az Egyesült Államok, a NATO és Ukrajna az elmúlt hetekben arra figyelmeztetett, hogy szokatlan orosz csapatmozgások történnek az ukrán határ közelében. Eszerint Moszkva készen állhat egy újabb támadásra szomszédja ellen. Szerdán mind Oroszország, mind Ukrajna hadgyakorlatokat kezdett.

Oroszország cáfolja, hogy bárkit fenyegetne, és orosz állami tisztviselők leszögezték, hogy saját területükön olyan csapatmozgatásokat hajthatnak végre, amilyeneket akarnak. Moszkva Ukrajnát és a NATO-t vádolja feszültséggerjesztéssel.

A Reuters amerikai hírügynökségnek nyilatkozó nyugati titkosszolgálati szakértők szerint is elég valószínűtlen, hogy Putyin a közeljövőben támadást indítana szomszédja ellen, eszerint a legvalószínűbb, hogy Oroszország erős jelezéseket óhajt küldeni a NATO-nak Ukrajna lehetséges csatlakozásával, vagy az ország további felfegyverzésével kapcsolatban.

Bár Ukrajna nem tagja a NATO-nak, a katonai szövetség gyakran jelzi jószándékát az ország felé, novemberben például flottamanővereket hajtottak végre a Fekete-tengeren, illetve többféle hadianyagot is szállítottak már a nyugati hatalmak a kelet-európai államnak, így hadihajókat, illetve szárazföldi haditechnikát.

Vlagyimir Putyin elnök a manőverek után bejelentette, hogy súlyos problémákat lát a NATO előre be nem jelentett fekete-tengeri hadgyakorlataival kapcsolatban. A Kreml honlapján megjelent nyilatkozatban arról is beszélt az orosz elnök, hogy Oroszországnak semmi köze a Lengyelország és Belarusz határán kialakult krízishez.

Emlékeztetőül: Oroszország 2014-ben, kihasználva a zavaros ukrán politikai körülményeket, bekebelezte a Krímet Ukrajnától, majd bejelentette, hogy a félsziget körüli tengerrész is orosz felségterületnek számít. A Moszkva támogatását élvező szeparatisták mindeközben ellenőrzésük alá vonták a kelet-ukrajnai Donbasz régiót is, ez a konfliktus azóta is tart, és szedi áldozatait mindkét oldalon.

(Reuters)