Nem lehet kötelezően előírni a védőoltást a munkavállalók számára, ez alól azonban kivételt képeznek a bentlakásos szociális intézmények dolgozói – Karácsony Gergely főpolgármester írt erről közösségi oldalán csütörtökön délután.

Karácsony szerint az érdekképviseletekkel és a járványügyi szakemberekkel egyeztetve arra jutottak, hogy „parancsszóra nem lehet bizalmat építeni”, azonban a bentlakásos szociális intézményekben nem várathat magára a döntés, így a Főváros hajléktalanszállóiban és idősotthonaiban kötelezővé teszik a védőoltás felvételét a dolgozók számára.

Ezekben az intézményekben egyébként is 92 százalék feletti az átoltottság a foglalkoztatottak körében, de itt is van a legnagyobb veszélye egy esetleges járványgóc kialakulásának – teszi hozzá a főpolgármester.

Karácsony Gergely bejegyzése végén a kormány arra vonatkozó döntését kritizálta, miszerint a munkáltatók – köztük az önkormányzatok – felelősségi körébe utalta az oltás kötelezővé tételét. az önkormányzatokra tolják a felelősséget, írjuk elő mi a kötelező oltást munkavállalóink számára. „Legalább most vállalják a felelősséget, álljanak ki az emberek elé, és ne velünk végeztessék el a munkát” -írja.

Mint arról a főpolgármester korábban beszámolt, a budapesti városvezetés szerdán konzultált a kötelező oltás témájában a fővárosi cégek dolgozóit képviselő szakszervezetekkel. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes az egyeztetésről azt nyilatkozta a Népszavának, hogy bár a szakszervezetek oltáspártiak, egységesen ellenzik a vakcinázás kötelezővé tételét. A fővárosi cégek többségében – különös tekintettel a BKV-ra – már így is jelentős a munkaerőhiány, a kötelező oltás előírása pedig a közszolgáltatások ellátását fenyegetné Karácsony helyettese szerint, tekintettel az oltatlanok 30-40 százalékos arányára.

A Mércén korábban beszámoltunk arról, azokon a területeken, ahol az állam munkáltatóként lép fel, a kormány már határozott a kötelező oltásról: a közszférában dolgozók közül – az egészségügyi dolgozók után – oltásra kötelezik a köznevelésben és szakképzési intézményekben, a felsőoktatásban és kulturális területen alkalmazottakat, a rendvédelem hivatásos állományát, a honvédségnél még a hivatali dolgozókat is, a bentlakásos szociális intézményekben, gyermekvédelemben dolgozókat és a NAV munkatársait. Ez ellen az eljárás ellen a közszféra több szakszervezete is tiltatkozását fejezte ki, így a rendvédelem, a közoktatás, de a közlekedés területén dolgozók érdekképviseletei is felháborodtak a döntésen.

A csütörtökön rendelkezésre álló információk alapján eddig a versenyszférában sem éri el a kívánt hatást a kötelező oltás: a Népszava szakszervezetek beszámolói alapjá azt írta csütörtök reggel, hogy egyelőre egyetlen vállalatnál sem rendelték el a dolgozók kötelező oltását.

A G7 portál is megkereste az ország legnagyobb foglalkoztatóit, illetve több mint hatvan kis- és középvállalatot is. A lapnak nyilatkozó cégek közül egyetlen egy sem tervezi, hogy kötelezővé teszi alkalmazottai számára a koronavírus elleni védőoltást, igaz több olyan nagy cég is vizsgálja még a helyzetet, mint a Mol, az OTP vagy a BKV. Az Auditól és az állami cégektől (például a Volántól, a MÁV-tól, az MVM csoporttól és a Magyar Közúttól) a G7 nem kapott választ a kötelező oltásra vonatkozó kérdésére. A kötelező oltás elutassításának, illetve a hezitálásnak itt is hasonló okai vannak, mint az állami szférában: a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a cégek jelentős része  nagy kockázatot vállalna a bevezetésével. Ha nagyszámú alkalmazott esik ugyanis ki emiatt, jó eséllyel nem tudják pótolni őket, ami a működést is veszélyezteti.

Az idő sürgeti a döntéssel a foglalkoztatókat, ugyanis a vonatkozó kormányrendelet alapján a munkáltatóknak 2021. november 15-éig kell értesíteniük elektronikus úton vagy papíralapon azokat, akiket oltásra köteleznek.