Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Meggyengülve ugyan, de a jobboldal nyerte a japán parlamenti választást, bejutott viszont a rendszerkritikus baloldal

Az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult a tegnap megtartott japán országgyűlési választás, a Kisida Fumio miniszterelnök vezette Liberális Demokrata Párt (amely nevével ellentétben alapvetően egy erősen jobboldali, ultranacionalista, monarchista szervezetekkel közeli kapcsolatot ápoló párt) végzett az első helyen.

Az LDP 261 képviselőhelyet szerzett, ami ugyan 17-el kevesebb a négy évvel ezelőtt elért eredménynél, de a 465 fős Képviselőházban így is kényelmes többsége lesz Japánt néhány évnyi megszakítástól eltekintve 1955 óta folyamatosan vezető, a Japán nagytőke érdekeit mindig lelkesen képviselő pártnak.

Az eredményeket látván Fumio bejelentette, hogy  kormánya azonnal hozzálát választások utánra tervezett kiegészítő költségvetés megtervezéséhez, amely ígérete szerint jelentős anyagi támogatásban fogja részesíteni a koronavírus-járvány következtében kialakuló, a világ harmadik legnagyobb gazdaságának számító Japánt kiemelten érintő válság miatt nehéz helyzetbe került választókat.

A kormányfői posztot a járvány nem megfelelő kezelésébe és a tokiói olimpiához köthető nehézségekbe belebukó Szuge Josihidétől kevesebb mint egy hónapja átvevő Fumio győzelme egyúttal a japán atomenergia újjáéledését is jelenti, mivel ahogy azt már korábban megírtuk, a politikus támogatja a Fukusima-katasztrófa nyomán leállított atomreaktorok újraindítását, így küzdve a klímaváltozás ellen.

A miniszterelnök emellett kijelentette, hogy célja, hogy a japán hadi költekezés elérje a GDP két százalékát, annak érdekében, hogy az ország választ tudjon adni a Kína felől érkező egyre komolyabb fenyegetettségre.

Érdemes megjegyezni, hogy az 1945 és 1952 közötti amerikai megszállás idején, 1947- elfogadott, amerikai diplomaták és katonatisztek által írt japán alkotmány rendelkezése szerint az ország örökre lemondott a háborúindítás jogáról és földi, tengeri vagy légi erők fenntartásáról. Az ország ennek értelmében az Egyesült Államok katonai védelme alatt áll, és pusztán Önvédelmi Haderővel rendelkezik. Ennek ellenére az elmúlt években ez az Önvédelmi Haderő a világ egyik legfejlettebb hadseregévé vált.

A rekordrövid, alig 17 napos választási kampány során az ellenzéknek nem sikerült növelnie támogatottságát, egyébként annak ellenére sem, hogy a legfőbb baloldali-liberális pártok előzetesen megállapodtak, hogy a választókerületek nagy részében visszalépnek egymás javára. Ezzel azt a négy évvel ezelőtti szituációt akarták elkerülni, amikor 63 körzetet úgy nyert meg a kormányzó koalíció, hogy a külön induló ellenzéki pártok jelöltjei összesen több szavazatot kaptak, mint az LDP jelöltje.

A legnagyobb ellenzéki pártnak számító, az alkotmányban rögzített pacifizmust (amelyet a Japán militarizációját sürgető LDP régóta meg akar változtatni) és az atomenergia helyett a megújul energiaforrásokat támogató Japán Alkotmányos Demokrata Párt 12 képviselőhelyet veszített (miközben támogatottsága kevesebb mint fél százalékkal ugyan, de növekedett 2017-hez képest), a Japán Kommunista Pártnak (JCP) 2 mandátumtól kellett elbúcsúznia, míg a Szociáldemokrata Pártnak továbbra is csak egy képviselőhelye lesz a kétkamarás japán törvényhozás alsóházában.

Az LDP koalíciós partnere, a neobuddhista vallási mozgalomból politikai párttá avanzsált Komeito három fővel növelte az eddig 29 fős képviselőcsoportját, hasonlóan a konzervatív Demokratikus Néppárthoz, amely az egykori Demokrata Pártból és a Remény nevű politikai formációból jött létre 2018-ban. A legnagyobb előrelépést a neoliberális gazdaságpolitikát képviselő, jobboldali populista szólamokat megütő Japán Megújulás Párt (Ishin) könyvelhette el, akik az eddig 10 képviselőhelyüket 41-re tornászták fel és 14 százalékos támogatottságukkal ők lettek a harmadik legnépszerűbb japán párt.

Ha nem is történt kormányváltás Japánban, a rendszerkritikus baloldalnak némi örömre adhat okot, hogy a megszorításellenes, kapitalizmuskritikus Reiva Sinszengumi (a név egy szójáték, ami utal a párt 2019-es megalakulásának évében trónra lépő Reiva császárra, akinek uralkodásával megkezdő  új „korszakra” ,jelentése „egy új korszakban, új alternatívát mutatni”) három mandátummal bejutott a törvényhozásba.

A japán választások legfőbb tétjeiről a tegnapi napon részletes elemzést tettünk közé, amely itt olvasható.