Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Médiahatóság titokzatosan nem válaszolta meg, vizsgálja-e, hogy az MTI nem tudósított az előválasztásról

A sajtóval foglalkozó tematikus portál, a Média1 főszerkesztője, Szalay Dániel megkérdezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, hogy rendjén van-e, hogy a Magyar Távirati Iroda az ellenzéki előválasztás idején nem számolt be az eseményhez köthető hírekről.

A lap végül igencsak enigmatikus választ kapott, amennyiben a három mondatból nem derül ki, folytat-e vizsgálatot az ügyben az NMHH vagy sem.

A hatóság ugyanis a következőket közölte:

„A Médiatanács minden esetben a hatályos jogszabályok alapján jár el, indít eljárást. Bejelentést bárki tehet, ha olyan tartalommal találkozik, amely szerinte kifogásolható. A bejelentést a Médiatanács megvizsgálja, és abban az esetben, ha jogsértést vélelmez, eljárást indít.”

Amiből nem derül ki, hogy végülis vizsgálják-e az MTI-t vagy sem. Holott a távirati iroda egyértelműen mulasztott, mikor nem számolt be a közérdeklődésre számot tartó eseményről, vagyis az előválasztásról. Ahogy a Média1 is idézi, a szervezet tevékenységét előíró törvény a következőképp fogalmaz:

„A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai *
101. § * (1) A közszolgálati médiaszolgáltató (…) az alábbi hírügynökségi feladatokat látja el:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez”.

Az előválasztás pedig egyrészt politikai jelentőségénél fogva, másrészt ha emiatt nem is, akkor az általános társadalmi érdeklődés miatt közérdeklődésre számot tartó esemény. Noha lehet amellett érvelni, hogy az ellenzék közös jelöltjeit kiválasztó esemény nem tart számot országos érdeklődésre, ez vitatható álláspontnak tűnik abból a szempontból, hogy az eseményen győztes jelöltek az országgyűlési választásokon méretik meg magukat jövő tavasszal.

Az ugyanakkor vitathatatlan, hogy az ország lakosságának jelentős része szavazott. Mivel a választásra jogosultak száma 2022-ben várhatóan valamivel nyolcmillió fő alatt lesz, az első fordulóban résztvevő 633 811 fő, valamint a második fordulóban szavazott 662 016 szavazó nagyjából a nyolc százalékuk. A 2018-as választásokon részt vett 5 millió 796 ezer választónak pedig bőven több, mint tizedéről beszélünk. Emellett, ahogy a Média1 megjegyzi, a miniszterelnök-jelöltek tévévitájáról sem számolt be az MTI, holott a közvetítés nézettsége a foci-EB közvetítésével volt összemérhető.

A lap emlékeztet: az NMHH-nak hivatalból is eljárást kellene indítania az ügyben, amennyiben értesültek az MTI magatartásáról és az ellenzéki előválasztásról – az pedig, hogy ne értesültek volna, életszerűtlennek tűnik. A biztonság kedvéért Szalay korábbi levele után hivatalosan is panaszt tett a hatóság honlapján, miután a Médiatanács napirendje alapján nem úgy tűnik, hogy foglalkoznának a kérdéssel.

Az előválasztás során nemcsak az MTI burkolózott hallgatásba a témát illetően, de a kormánypárti sajtó is igyekezett minél inkább elhallgatni az eseményeket. Különböző platformjaikon a legritkább esetben került szóba, hogy az ellenzék éppen Orbán Viktor és a Fidesz kihívóit keresi, amikor pedig mégis, általában akkor is gyurcsányozásba fulladt a tudósítás.