Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megemelték az adósságplafont az USA-ban, decemberig elhárult a gazdasági válság veszélye

Többhetes huzavona után ha csak átmenetileg is de pont került az az adósságplafon körül kialakult vitára az Egyesült Államokban. Az amerikai szövetségi törvényhozás (Kongresszus) alsóháza, a Képviselőház tegnap éjszaka megszavazta a központi kormányzat által felvehető adósság megemelését 28.9 billió dollárra, így legalább december elejéig biztosított az amerikai állami szolgáltatások zavartalan működése.

Az adósságplafon egy maga nevében egyedi (az USA-n kívül csak Dániában létezik) és sokat kritizált intézmény. 1917-ben azért került bevezetésre, mert az USA első világháborús részvételével járó jelentős állami kiadások miatt már nem volt fenntartható az a korábbi rendszer, amely értelmében a Kongresszusnak minden egyes hitelfelvételre külön rá kellett bólintania. Az adósságplafon 1939-ben nyerte el a mai formáját és meghatározott összegig lehetőséget biztosít az amerikai kormánynak, hogy szabadon növelhesse az adósságát, hogy fizetni tudja az állam működéséhez szükséges kiadásokat.

Ha a költekezés meghaladja az adósságplafont, akkor a kormánynak a Kongresszushoz kell fordulnia a további kiadások engedélyezéséhez. Ez az engedélyezés évtizedeken át rutinműveletnek számított, a bevezetése óta több mint százszor került kitolásra ez  plafon. Donald Trump kormányzása idején 20018-ban egy, 2019-ben pedig két évre felfüggesztésre is került az adósságplafon, így az amerikai kormányzat anélkül fogadhatott el az európaiakhoz képest igen ambiciózus gazdasági mentőcsomagokat a koronavírus-járvány során, hogy az eladósodás szintjétől kellett volna tartania.

Ez a moratórium azonban idén júliusban lejárt, azóta az amerikai pénzügyminisztérium (Department of Treasury) úgynevezett „rendkívüli intézkedésekkel” biztosította a fizetőképességét, amely elsősorban bizonyos állami programok finanszírozásának felfüggesztését és az amerikai állam készpénz-tartalékainak felélését jelentette.

Azonban ezek az intézkedések már nem biztosították tovább az állam finanszírozását, ezért Janet Yellen pénzügyminiszter szeptember végén bejelentette, hogy az adósságplafon újbóli megemelése nélkül az amerikai kormányzat legkésőbb október 18-ig kifutott volna a pénzből és kénytelen lett volna fizetésképtelenséget bejelenteni egyes tartozásai esetében.

Ez pedig súlyos következményekkel járt volna a koronavírus-járvány okozta válságból éppen kilábalni próbáló amerikai gazdaságnak.

Veszélybe került volna az amerikai háztartásoknak járó kormányzati juttatások kifizetése, valamint az olyan szociális rendszerek, mint társadalombiztosítás (Social Security) és a 65 évnél idősebb amerikaiaknak járó egészségbiztosítás (Medicare) finanszírozása.  Emellett nehézségekbe ütközhetett volna a több mint 3 millió kormányzati alkalmazott és a fegyveres erőkben szolgáló több mint másfél millió ember bérének kifizetése (utóbbi miatt még az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon is vészjósló nyilatkozatot adott ki a múlt héten).

Az állam finanszírozásához köthető konkrét problémák mellett a fizetésképtelenség számos olyan problémához vezethetett volna, ami akár tartós recesszióba is lökhette volna a világ legnagyobb gazdaságát. A fizetésképtelenség feltételezhetően komoly pánikot okozott volna a nemzetközi pénzpiacokon, ami könnyen ahhoz vezethetett volna, hogy a központi bank szerepét betöltő FED-nek kamatemelésre kellett volna elszánnia magát, ami pedig a gazdasági működés lelassulásához vezetett volna.

Az a több millió alacsony keresetű amerikaik számára, akik alacsony jövedelmük miatt csak a társadalombiztosítással tudják biztosítani a létfenntartást nehézséget okozhatott volna a közüzemi számlák és lakbér kifizetése. Már a rövidtávú fizetésképtelenség is súlyos következményekkel járna az Amerikai Egyesült Államok számára. A világ egyik legbefolyásosabb hitelminősítő intézete, a Moody’s szerint már egy néhány hetes fizetésképtelenség is

5 millió munkahely elvesztését és a GDP 4 százalékkal való csökkenését vonná maga után.

Adná magát az elképzelés, hogy a Biden-kormányzat kérésére a Kongresszus újból megemeli az adósságplafont, ám a törvényhozás mindkét házában kisebbségben lévő (ám a politikai intézmények működésmódja miatt így is komoly befolyással bíró) Republikánus Párt kerek-perc kijelentette, hogy nem hajlandó támogatni a plafon megemelését.

Ez egyrészt a párt 2010-es évek óta tartó folyamatos jobbratolódása magyarázza, amelynek következményen a republikánusok elkezdték a szociális kiadások és az állami költekezés radikális lefaragását követelni. Ennek következtében már 2011-ben és 2013-ban is csak komoly alkudozások árán tudta elérni az Obama-kormányzat, hogy az akkoriban a Képviselőházban még többséget is élvező republikánusok rábólintsanak az adósságplafon megemelésére, az egyesség részeként pedig a kormány komoly megszorításokat volt kénytelen végrehajtani.

Idén ráadásul külön pikantériát ad az adósságvitának az a tény, hogy a Biden-kormányzat egy ambiciózus infrastrukturális, környezetvédelmi és jóléti kiadásokat megvalósító, eredetileg 3 és fél billió dollárosra szánt (ám azóta 2 billió dollárra csökkentett) költségvetési tervezet elfogadását tervezni, amit azonban a republikánusok egységesen elleneznek.

A demokraták a jobboldal obstrukcióját különböző törvényalkotási procedurális trükkökkel kívánják kikerülni. Erre korlátozottan ugyan, de van is lehetőségük, a republikánusok pedig úgy kívánták megbosszulni ezt a tervet, hogy közölték a demokratákkal, oldják meg maguk az adósságplafon megemelésének a kérdését.

A megoldási javaslatok között szerepelt Biden kiadásnövelő programjának elengedése, újabb törvényalkotási procedurális trükközés, sőt még az is, hogy az amerikai pénzverde kibocsát egy 1 billió dolláros platinából készített érmét, hogy kifizesse az államadósság egy részét.

Végül azonban a két párt átmeneti tűzszünetet kötött, amelynek értelmében december harmadikáig biztosítva lett az amerikai állam fizetésképessége. Így Bidenék néhány hónapnyi időt nyertek, ám a demokratáknak továbbra is komoly küzdelmet fog jelenteni gazdasági programjuk megvalósítása.

 

 

Címlapkép: Wikipédia