Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Németország választ: Mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi ne változzon?

Németországban ma tartják a 20. szövetségi választásokat. A reggel nyolc órakor kezdődő és este hatig tartó szavazás nyomán hat párt és pátszövetség juthat be a Bundestagba.

A mai választás amiatt is figyelemre méltó, hiszen első esetben történik meg, hogy a hivatalban lévő kancellár – jelesül Angela Merkel, aki 16 évig töltötte be a tisztséget – nem pályázik az újraválasztásra.

A Merkel-éra bizonyosan befejeződik, de hogy mi fog következni utána, bizonytalan.

A legutolsó felmérések szerint a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) pusztán egy százalékponttal vezet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség előtt.

Nehezen megjósolható, hogy a mai választások lezárultával ki alakíthat kormányt.

A két szavazat

A választási törvények szerint Németországban a parlamenti képviselőket egyfelől közvetlenül, egyéni választókörzetekben választják meg, másfelől pártlistáról is be lehet kerülni a szövetségi törvényhozásba. A választásra jogosult 60,4 millió németországi állampolgárnak tehát két szavazata van.

Az első szavazatot (Erststimme) a választók a saját választókerületük egyéni jelöltjére adhatják le, aki így közvetlenül mandátumot szerez a Bundestagba. A győztes – még akkor is, ha csak relatív győzelmet arat – parlamenti képviselő lesz. Mivel Németországban 299 választókerületet jelöltek ki, a Bundestag létszámának közel fele közvetlen választás útján kerül a parlamentbe. A kerületeket a tartományok népességének arányában osztották ki, így lehet, hogy a 660 ezer fős Brémában csak két választókerület van, a 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfália tartományban pedig 64. Összesen 6.211 személy pályázik az első szavazatra.

A második szavazat (Zweitstimme) arról határoz, hogy a pártok mekkora frakcióval rendelkeznek majd az október 26-ig felálló Bundestagban. A második szavazatot a németországi állampolgárok pártlistákra adják, amelyeket tartományonként állítanak össze. Összesen 53 párt indul a választásokon, de vélhetőleg csak hat párt fogja átlépni az öt százalékos parlamenti küszöböt. A pártokra leadott szavazatok alapján dől el a törvényhozás másik felének létszáma, amely elméletben szintén 299 képviselőt jelent. Az első szavazattól eltérően itt a pártok listás eredményeinek arányában osztják ki a mandátumokat.

Túllógás és kompenzáció

A két szavazat azonban összefügg. Ha egy párt több mandátumhoz jut, mint amennyit a listás szavazati aránya indokolna, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap az összesen 299 listás mandátumon felül. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy kétszer 299, azaz 598 képviselő kerül a Bundestagba. A kompenzációs mandátumok száma jóval nagyobb is lehet.

A személyekre és a pártlistákra adott szavazatok eltérésének mértékétől függően akár 800 képviselő is bekerülhet a parlamentbe.

Az 5 százalékos bejutási küszöb sem vonatkozik mindenkire: a nemzeti kisebbségeket képviselő pártok közül ma a dán és fríz kisebbség választói szövetsége mandátumot szerezhet a parlamentben. Továbbá az a párt is bekerül a Bundestagba, amely bár szövetségi szinten nem lépte át az öt százalékos küszöböt, de három egyéni választókerületet megnyert. Erre minden esélye megvan a Bajor Keresztényszociális Uniónak, amely vélhetőleg Bajorországban nem csak három, de mind a 46 választókerületben győzni fog. Így ha 5 százalékot nem is szerezne, biztosan bekerül a Bundestagba.

Ki alakít kormányt?

Az ún. túllógó mandátumok – azaz az egyéni és a listás szavazatok közti különbség okozta aránytalanság – és a kompenzációk rendszere megnehezíti a választások eredményének jóslását.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a szociáldemokraták előnye mind jobban olvad a kereszténydemokratákkal szemben. A ZDF-Politbarometer mérése szerin a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) továbbra is vezet 25 százalékkal, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a szavazatok 23 százalékára számíthat. Őket követik a Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) 16,5 százalékkal, a szélsőjobboldal irányába sodródó Szabaddemokrata Párt (FDP) és a bevándorlás- és menekültellenes Alternatíva Németországért (AfD), melyek 10-11 százalékra számíthatnak, valamint a Baloldal (Die Linke), amely 6 százalékon áll.

Az eredmény függvényében ismét nagykoalíció alakulhat (CDU/CSU–SPD), de a győzelemre esélyesebb szociáldemokraták mind a szabaddemokratákkal, a Baloldallal és a Zöldekkel is kormányt alakíthatnak. Az is megtörténhet, hogy mégis a CDU marad kormányon, s akkor vagy a Zöldekkel vagy a szabaddemokratákkal lépnek koalícióba. Az AfD-vel senki sem közösködne.

Ki lesz a kancellár?

A választások lezárultával és a kormány megalapítása után fog sor kerülni a kancellárválasztásra. A német kormányfőt nem közvetlenül választják, hanem közvetett módon a parlamentbe bejutott pártok határoznak róla: abszolút többséggel titkos szavazás útján. A kancellárt pedig az államelnök jelöli, általában annak a pártnak a kancellárjelöltjét, amelyik a legtöbb szavazatot kapta a választáson. Érdemes megjegyezni, hogy olyan személy is lehet kancellár, aki nem került be a Bundestagba.

Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje például lemondott az egyéni választókörben történő indulásról, s Észak-Rajna-Vesztfália tartomány listájának első helyéről kísérel képviselői helyet szerezni. Ám ha a CDU ebben a tartományban „túlnyeri magát”, akkor meglehet a CDU-ból senki nem kerül be a Bundestagba a listás helyekről. Laschet tehát akár úgy is lehet kancellár, hogy nem sikerül képviselői helyet szereznie.

Ám a legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy nem Laschet, hanem a szociáldemokrata Olaf Scholz a legesélyesebb arra, hogy kancellár legyen.

Mi vár még ma ránk?

A mai napon azonban nem csak parlamenti választásokat tartanak Németországban.

Berlinben 4 választás fog zajlani. A szövetségi választsok mellett a 12 kerület és Berlin tartományi parlamentje is új képviselőket kap majd, emellett pedig népszavazást tartanak arról, hogy a  magántulajdonban lévő ingatlanállomány egy része köztulajdonba kerüljön (bővebben erről itt és itt írtunk).

Emellett tartományi választást tartanak Mecklenburg-Elő-Pomerániában is, Alsó-Szászországban polgármester-választás lesz, Hannover kerületben pedig elnökválasztás.

(Faz, Taz, Portfolio, Rbb.24.de, Bundeswahlleiter)