Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szociáldemokraták nyerik a német választásokat

Frissítés 3 (20:52):

A ZDF német televízió szokásos választási vitaműsorában a frakcióval rendelkező pártok kancellárjelöltjei beszélgettek pártjaik elképzeléseiről az előrejelzések fényében. Olaf Scholz (SPD) világossá tette, hogy a Zöldekkel közösen dolgozna a kormányalakításon. Armin Laschet (CDU/CSU) szerint a kancellár feladata, hogy több frakciót, sokféle politikai táborból összehozzon, hogy abból többséget csinálhasson. Az eredmények fényében Laschet csak akkor alakíthat majd kormányt, ha ez Scholznak nem jön össze.

Christian Lindner, a jobboldali FDP kancellárjelöltje, és a jelenlegi számok alapján lehetséges királycsináló most azt hangsúlyozta, hogy pártja készen áll felelősséget vállalni, nyitott a CDU-SPD-koalícióval és a Grüne-SPD-koalícióval is kormányozni. Érdemes megjegyezni, hogy a szabaddemokraták 4 éve éppen azzal szálltak ki az úgynevezett „Jamaika-koalíció” (CDU-Grüne-FDP) tárgyalásaiból, hogy jobb egyáltalán nem kormányozni, mint rosszul kormányozni.

Frissítés 2 (20:20):

A Zöldek frakcióigazgatója, Britta Haßelmann az EURACTIV-nak nyilatkozva kifejtette, hogy pártja számára a jó eredmények egyben egy „klímakormányra” adott felhatalmazást is jelentenek. Szerinte a mostani eredmények (az előrejelzések szerinti 14%) jók, még akkor is, ha valamivel jobbra számított a párt.

„Egy dolog egyértelmű: a következő kormánynak klímakormánynak kell lennie. Mindent meg fogunk tenni, ami a hatalmunkban áll, hogy ez így legyen.”

– mondta Haßelmann.

Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje ugyanakkor beismerte, hogy a pártnak nem sikerült elérnie a választási céljait.

Christian Lindner, az FDP vezetője sikerként értékeli pártja várható eredményét (eszerint az FDP története során először ér el kétjegyű szavazatarányt, jelenleg 11-12%-ot), illetve általában a mérsékelt pártok megerősödését emelte ki nyilatkozatában.

„A politikai közép megerősödött, a politikai szélek meggyengültek.”

– nyilatkozta Lindner. Szerinte a következő kormánynak ebből a középből kell kiépülnie.

Mindeközben az SPD központjában Olaf Scholz, a párt kancellárjelöltje felment a színpadra, hogy köszöntse a láthatóan már most győzelmi mámorban úszó pártaktívát.


A kancellárjelölt korábban már bejelentette, hogy pártja vezetésével kellene megkezdeni a kormányalakítási tárgyalásokat.

A CDU/CSU pártszövetség nem lehet elégedett az eredményekkel, legalábbis Armin Laschet, a pártszövetség kancellárjelöltje szerint. Laschet belátta, hogy pártjai történelmük során legrosszabb eredményüket érhették el, de ennek ellenére a politikus úgy fogalmazott:

„Mindent meg fogunk tenni, hogy a CDU vezetésével alakuljon szövetség kormány.”

Frissítés:

Már a korábban fej-fej melletti eredményt jósló Infratest is az SPD győzelmét vetíti előre, igaz csak 0,2 százalékkal.

Mindeközben mind Olaf Scholz (SPD), mind Armin Laschet (CDU) bejelentette, hogy pártjukkal az élen kormányt alakítanának. Izgalmas estének nézünk elébe, az már biztos.


Korábban írtuk:

Ma zajlottak Németországban – több tartományi mellett – a szövetségi parlamenti választások. Az este 6-ig tartó voksoláson a választásra jogosultak egy Merkel nélküli Szövetségi Köztársaság jövőjéről döntöttek, tekintve hogy a 16 évig egyhuzamban a kancellári székben ülő kereszténydemokrata politikus nem pályázik újra a tisztségre.

A Forschungsgruppe Wahlen exit-pollok alapján készített első előrejelzése szerint a választást az SPD nyerheti 26 százalékkal, szorosan utána a CDU a 24 százalékos eredménnyel. A Zöldek 14.5, az AfD 10 százalékra, a baloldali Linke 5 százalékra, a jobboldali FDP 12 százalékra számíthat az összes szavazat megszámolása után.

Az Infratest dimap exit-pollja ennél szorosabb, fej-fej melletti eredményt hozott ki az SPD és a CDU között.

Noha a Zöldek néhány hónappal ezelőtt ennél sokkal jobb eredményre is számíthattak, a 14-15 % körüli eredmény magasan a legjobb eredmény, amit szövetségi szinten az ökopárt valaha elért. A tőkepárti FDP valamelyest, úgy tűnik, javíthat 2017-es eredményén, a baloldali Linke viszont választóinak közel felét elveszíthette. A szélsőjobboldali AfD a 3. legerősebb erőként került be a szövetségi parlamentbe 2017-ben, ezt a bravúrt idén nem tudja megismételni.

A németországi választási rendszerről és az előzetes várakozásokról itt írtunk bővebben.

Cikkünk frissül!

Milyen kormány jöhet?

A választások napján nem magától értetődő, ki kivel alakíthat majd kormányt. Frank-Walter Steinmeier elnök első körben a győztes párt kancellárjelöltjének, vagyis a szociáldemokraták győzelme esetén Olaf Scholznak, a CDU győzelme esetén Armin Laschetnek ad majd első körben lehetőséget kormány alakítására.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek a legtöbben az SPD-ből, a Zöldekből és a jobboldali FDP-ből álló kormányt tartották (közlekedési lámpa-koalíció), egy ilyen koalíciónak a becslések alapján meg is volna a többsége, erre akkor volna jó esély, ha az SPD a CDU fölé kerekedne. Tény az is, hogy a Zöldek és az SPD közösségi beruházási javaslataival élesen szemben áll a radikálisan fiskális szigor pártján álló FDP, akik inkább előnyben részesítenének egy Zöldekkel kiegészülő jobboldali kormányt (Jamaika-koalíció), aminek szintén megvolna a parlamenti többsége.

Az eredmények alapján valószínűtlen, hogy az alkotó pártok szemében is népszerűtlen nagykoalíció újrázzon, inkább elképzelhető, hogy a Zöldekkel jöhet létre hárompárti koalíció. A CDU-val és az FDP-vel, vagyis a két jobboldali párttal való közös kormányzást vélhetően az SPD nem preferálná – amennyiben Scholz alakíthat kormányt. Baloldali körökben – és így az SPD és a Zöldek tagságában nagy népszerűségnek örvendene egy három baloldali párt által alkotott koalíció, de ez a Balpárt erős stigmatizáltsága – és gyenge eredménye miatt – szintén valószínűtlen, jelen állás szerint az sem egyértelmű, hogy a Linke bejut-e a parlamentbe.

A szélsőjobboldali AfD-vel való politikai együttműködést a Bundestag összes pártja továbbra is kizárja, így a szélsőséges, idegengyűlöleten és holokauszt-relativizáláson magának tőkét kovácsoló párt továbbra is karanténban politizál.

A ZDF által közzétett, a Forschungsgruppe Wahlen által készített prognózis szerint valahogy így nézhet majd ki a Bundestag.

Az Infratest Dimap első becslése ugyanakkor kedvezőbb képet fest a konzervatívok számára: ők a CDU-t 3 mandátummal várják az SPD elé.

Annyi bizonyos, hogy a CDU jelentősen kisebb, az SPD és a Grüne pedig jóval nagyobb frakcióval számolhat majd, a Linke viszont veszít majd erejéből a Bundestagban, ha egyáltalán bejut.

A becslések alapján azonban kérdés, hogy melyik párt kapja a legtöbb szavazatot és nyeri a legtöbb mandátumot, Frank-Walter Steinmeier elnök minden bizonnyal ennek a pártnak a kancellárjelöltjét kéri majd fel kormányalakításra.

Kampány Merkel árnyékában

A választási kampány során hárompárti vitákra került sor, ezeken leginkább a jelöltek karaktere kapott hangsúlyt. A politikai viták pedig első sorban olyan kérdések körül zajlottak, mint a szén-dioxid kibocsájtás visszafogása, a határozottabb szociális intézkedések, a minimumjövedelem és a gazdagok komolyabb megadóztatása.

A Tageszeitung egészen odáig ment rövid elemzésében, hogy kijelentették:

„16 év után a társadalom újra politizál, és készen áll a vitára. A bénítóan unalmas Merkel alatti választásokkal ellentétben, amiken a választási győztest mindig meg lehetett már előre mondani, most érezhető a változtatási kedv.”

Az idei kampány ráadásul igazi politikai hullámvasút rajzát tárta elénk a közvélemény-kutatások statisztikáiban, forszázzsal indító, majd gyorsan visszazuhanó Zöldekkel, történelmi mélypontra eső CDU-val, és augusztus-szeptember folyamán sokak számára meglepő szárnyalásba kezdő szociáldemokratákkal.

Mint arra Mikus Áron nemrég Mércén megjelent elemzésében is rámutat, a dinamikusan alakuló támogatottság a nagy pártok esetében a leggyakrabban kancellárjelöltjük teljesítményével volt összefüggésben. Így a Zöldek támogatottsága az Annalena Baerbock kancellárjelölt elleni dezinformációs kampányt, a politikus feljavított önéletrajzát, illetve plágiumügyét sínylette meg, a CDU pedig jelöltje, Armin Laschet párton belül is megosztó személyén veszített sokat, aki ráadásul a júliusi árvizek során is hibát hibára halmozott.

A szociáldemokraták előretörését is Olaf Scholz júliusi berobbanása jelezte előre, ekkorra már az összes többi jelöltet megelőzve első helyen szerepelt a kancellárjelöltek népszerűségi listáján. A volt hamburgi polgármester, jelenlegi pénzügyminiszter és alkancellár azonban – hiába a 12 eurós minimális órabérrel való kampányolás – a legtöbb választó szemében a szocializmus helyett valamiféle centrista merkeli folytonosságot jelent, és könnyen lehet, hogy épp ez – azaz a Merkel-bázis – adja pártja választóinak a többségét.