Jean-Yves Le Drian, francia külügyminiszter egy tegnap adott tévés interjújában hazugnak nevezte és kétszínűséggel vádolta meg Ausztrália és az Egyesült Államok vezetését. Az egyébként szövetséges nyugati országok között egy, a héten napvilágot látott háromoldalú nemzetközi szerződés miatt alakult ki feszült helyzet. Az AUKUS megállapodás az ausztrál, az amerikai és a brit hatalmak katonai szövetségét fűzné szorosabbra, elsősorban azzal, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság segítséget nyújt a kontinens országnak egy saját atom-tengeralattjáró flotta felállításában.
A francia kormányt meglepetésként érte a megállapodás szerdai bejelentése, mivel 2016-ban ők egy 90 milliárd dolláros szerződést kötöttek Ausztráliával dízel meghajtású tengeralattjárókra. Ezt a szerződést tette semmissé a bejelentés, amit a francia vezetés hátba szúrásként értékelt.
Amint azt francia külügyminiszter is kiemelte a France 2-nek adott interjújában, jól mutatja a helyzet súlyosságát a tény, hogy a két ország közti együttműködés történetében első alkalommal Franciaország visszahívta nagykövetét az Egyesült Államokból. Le Drian elmondta azt is, hogy amíg canberrai nagykövetüket is hazahívták (aki a reptérre vezető úton azt nyilatkozta, mérges és szomorú, mert azt hitte baráti a kapcsolat az ausztrálokkal) addig az Egyesült Királyságban állomásozó diplomatájuk visszahívását azért nem gondolták indokoltnak, mert szerinte ők csak opportunizmusból cselekedtek és
„Nagy-Britannia ebben az egészben csak a harmadik kerék”.
Az amerikai és az ausztrál vezetés is sajnálatosnak nevezte a nagykövetek visszahívását és bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a franciákkal a helyzet rendezéséről.
Az AUKUS hármas-szövetséget ugyan nem egyetlen országgal szemben hozták létre, annak célja az elemzők szerint a növekvő kínai befolyás ellensúlyozása a Csendes-óceánon. A kelet-ázsiai ország növekvő dél-kínai tengeri befolyása, többek között mesterséges szigetek építésével, az amerikai és a brit nemzetközi-kereskedelmi érdekeket sértik, hiszen a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai a csendes- és indiai óceáni térségben találhatóak.
Ausztrália, szigetország lévén nagyban függ a vízi kereskedelemtől, aminek védelmére és fenntartására már évek óta szeretné felfrissíteni jelenlegi 6 egységből álló, a 90-es években gyártott tengeralattjáró flottáját. Ezért kötöttek szerződést 2016-ban a Naval Group, francia állami céggel 12 darab elektromos-dízel tengeralattjáróra. Azonban a megállapodás folyamatos problémákkal küszködött, a felek nehézkesen tudtak megállapodni az árazásban, a határidőkben és a katonai járművek felszereltségében.
Ráadásul Ausztrália számára az elmúlt években a Trump kormány amerikai szövetségesekkel szemben gyakran támadó politikája is egyre sürgetőbbé tette a saját haderejének megerősítését.
A mostani hármas szövetség azonban nem csak a tengeri hadi-együttműködés szorosabbra fonását jelenti, hanem azon jóval túlmutat: a három legnagyobb angolszász demokrácia a katonai mellett a tudományos, ipari és a számítástechnikai tudásának megosztását is mélyítené.
A szerződés azonban nem csak az abból kihagyott Franciaországgal, hanem Kínával is tovább mélyítheti a konfliktust, erről itt írtunk hosszabban.
