Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Integrált oktatásra való felkészítést, nem pedig kultúrharcot szeretnének látni a tanárok a pedagógusképzésben

Ez a cikk több mint 2 éves.

A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján a gimnáziumi és technikumi tanárok 6 éves képzését 5 évre rövidítenék. Az általános iskolában tanítóknak eddig is 5 éves képzést kellett elvégezniük, az új rendelet ezt a rendszert egyesítené.

A módosításról telefonon kérdeztük a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) véleményét. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kérdésünkre elmondta, hogy egyetértenek a 6 éves képzés 5 évre való rövidítésével, mert nem tartják jónak azt a rendszert, amiben egy pedagógusjelöltnek akár több kreditet is el kell érnie, mint egy jogász- vagy orvostanhallgatónak.

A szakszervezet alelnöke ennek kapcsán viszont azt is elmondta, hogy a tanárképzésnek jobban fel kéne készíteni a jövő pedagógusait a hátrányos helyzetű, köztük a roma diákok felzárkóztatására.

Egyelőre viszont nem látják, hogy ez a problémakör megjelenne a pedagógusképzésben, például hátrányos helyzetű településeken való szakmai gyakorlat formájában.  Az integrált oktatásnak tehát már a pedagógusképzésnek is részét kéne képeznie a pedagógusok érdekvédelmi szervezetének álláspontja szerint.

A szakszervezet általában véve is keveselli az egy éves gyakorlatot a 12 féléves hallgatóknak, illetve a féléves gyakorlatot a 10 féléves hallgatóknak.

A pedagógushiányt könnyítendő – amin egyébként a képzés rövidítése is enyhíteni hivatott – a szakszervezet azt szeretné, ha további szakok elvégzésére ösztönöznék a már végzett pedagógusokat, állami finanszírozású, kevesebb kreditű képzés keretében.

Arról a kérdésről, hogy a kormány tervei szerint csak középszintű érettségire való felkészítést írna elő kötelezően az új pedagógusképzés, Totyik Tamás azt mondta, hogy bár a képzés követelményeit az egyetemeknek és főiskoláknak kell előírni, nagyon aggályosnak tartják azt, hogy „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” (idézet a Népszava birtokába került EMMI leveléből). „Az a gyanúm, hogy a kultúrharcnak a szerves része az, hogy csak azt a történelmet tanítják a tanárképzésben, amit a NAT-ban (nemzeti alaptantervben) meghatároztak, attól több és eltérő tartalmakat nem” – véli a szakszervezet alelnöke.

Címlapkép: MTI/Vajda János