Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az elnök visszavonta a miniszterelnök jogköreit Szomáliában, tovább mélyül a politikai válság az országban

Tovább élesedik a hónapok óta tartó konfliktus Szomália elnöke, a Farmaajo-ként is ismert Mohamed Abdullahi Mohamed és az ország miniszterelnöke, Mohamed Hussein Roble közt. Az elnök csütörtökön bejelentette, hogy megvonja Roble-tól a hivatalnokok kinevezésének és elbocsátásának jogát.

A két politikus azóta csatározik egymással a szomáliai kormány személyzeti politikáját illetően, hogy a múlt héten a miniszterelnök eltávolította a szomáliai titkosszolgálatok vezetőjét a hivatalából mivel nem tudta tisztázni az ügynökség egyik munkatársának meggyilkolását. A Roble által javasolt új titkoszolgálati vezető kinevezését azonban nem támogatta Farmaajo elnök és helyette egy általa kiválasztott embert jelölt a pozícióra.

Az elnök kijelentette, hogy Roble hivatali kinevezésekhez való jogát a hamarosan megtartásra kerülő parlamenti választások utánig függesztette fel. A miniszterelnök erre alkotmány előírásainak kifordításával vádolta Farmaajo-t és közölte, semmisnek tekinti az elnök döntését.

Farmaajo döntése a miniszterelnöki jogkörök választások utánig tartó visszaállításáról már azért is problémás, mert az egykori olasz és angol kelet-afrikai gyarmati területek egyesülésével létrejött ország egy igen komplikált és hosszadalmas procedúrán keresztül választja meg a parlamentet, amely aztán az ország elnökét is megszavazza. Az Afrika-szarvában található ország egy úgynevezett indirekt választási rendszert használ, amely értelmében az ország öt fő klánjának és a kisebbségi csoportok vezetői választják ki a kétkamarás törvényhozás tagjait, akik pedig megválasztják az elnököt és miniszterelnököt.

Farmaajo elnök mandátuma februárban lejárt, ám a újságírók üldözésével, az Etiópiában zajló tigréi háborúban a népirtással is megvádolt kormányt támogató politikus a mandátuma két éves meghosszabbítást kérvényezte, amelyet a törvényhozás alsó háza támogatott, azonban a felsőház elutasított.

Az elnök döntését komoly tüntetések és nemzetközi kritika érte, amelynek hatására végül némi halasztás után október 10-én veszi kezdetét az indirekt választás Szomáliában.

Már több alkalommal is felmerült, hogy 1969 óta először közvetlen választást tartsanak Szomáliában, ám a kormányzat a feszült politikai helyzetre és a terrorfenyegetettségre hivatkozva rendre visszakozott ezen döntés meghozataláról.

Szomáliában 1969-ben puccsal került hatalomra az Olaszországban is tanult tábornok, Sziad Barre, aki egy maoista egypártrendszert épített ki, amely azonban 1991-ben összeomlott.

Ezt egy tulajdonképpen máig tartó polgárháború követte, amelynek áldozatait 300 és 500 ezer közé teszik, valamint többmillió ember kényszerült elhagyni a lakhelyét, sokan közülük az Egyesült Államokban és Európában találtak menedékre.

Sziad Barre bukása után az országnak közel másfél évig nem volt stabil kormánya, a Magyarországnál több mint hatszor nagyobb területű kelet-afrikai országban hadurak, iszlamista szervezetek és a nyugati országok, valamint a szomszédos Etiópia által támogatott átmeneti kormányok küzdöttek a hatalomért

A konfliktus során az ország egykor a britek fennhatósága alá tartozó nyugati régiója Szomáliföld néven kikiáltotta a függetlenségét, ám a nemzetközi közösség továbbra is Szomália részeként tekint a térségre, amelynek ettől függetlenül saját kormánya, demokratikusan megválasztott parlamentje és-többek között az Egyesült Arab Emírségek által is támogatott-hadserege is van.

Az országban az elmúlt évtizedekben az iszlamista indíttatású terrorizmus is komoly problémát okoz. Az Al-Kaidához köthető fundamentalista szervezet az Al-Shabaab a kétezres éve közepétől egészen 2011-ig tartotta az irányítása alatt az ország fővárosát, Mogadishut és bár az elmúlt években kiszorult a nagyobb városokból, vidéken továbbra is jelentős befolyással bír, a BBC riportja szerint még adót is szed a helyiektől. A szervezethez kötődik a fővárosban történt két legutolsó terrorcselekmény is amelynek következtében 2017-ben és 2019-ben 587 és 85 szomáliai vesztette életét.

Az Afrika-szarva régió a világ egyik legsúlyosabb válságövezete, ahol a folyamatos fegyveres konfliktusok, a terrorizmus és elnyomó rezsimek uralma mellett az éhínség és a klímaváltozás miatt súlyosbodó aszályok nehezítik meg a mindennapokat milliók számára. A térség problémáit különösen megsínylik a gyerekek, akik közül a helyi milíciák gyakran katonákat toboroznak, valamint a nők, akik ugyan aktív szerepet játszanak az ország politikai döntéshozatalában (köszönhetően a parlamentben bevezetett nemi kvótának, melynek értelmében a törvényhozási képviselők 30 százalékának nőnek kell lennie), ám komoly probléma körükben a  munkaerőpiaci diszkrimináció, a szexuális erőszak és a nemi szervek megcsonkítása.