Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fiatal klímaaktivisták éhségsztrájkolnak Berlinben, hogy a kancellárjelöltekkel tárgyalhassanak

Választás lesz szeptember 26-án Németországban, amelyen eldől, ki fogja követni 16 év kormányzás után Angela Merkelt a kancellári poszton. A Reichstag előtt fiatal klímaaktivisták egy csoportja augusztus 30. óta éhségsztrájkol, hogy „az utolsó generáció” nevében tárgyalhassanak az esélyes kancellárjelöltekkel.

Komoly egészségügyi kockázatot vállalnak az immáron 17 napja tartó sztrájk résztvevői. Szeptember 14-én, 15 napnyi éhségsztrájk után kórházba kellett szállítani egy klímaaktivistát, akit másnap kiengedtek és rögtön vissza is tért a sztrájk helyszínére. Egy 20 éves sztrájkoló szédülésre és fáradtságra panaszkodik, de azt mondja, „ez semmi ahhoz képest, amire számíthatunk, majd amikor az éghajlati válság éhínséget idéz elő Európában 20 év múlva”.

„Ha annak a három embernek, akik hatalomban lesznek a következő négy évben, még két órájuk sem lesz velünk beszélni, miután emberek életüket kockáztatták ezért, akkor nem alkalmasak a kormányzásra” – véli Hannah Lübert, az éhségsztrájk szóvivője.

A három esélyes kancellárjelölt, a kereszténydemokrata Armin Laschet, a szociáldemokrata Olaf Scholz és a zöld Annalena Baerbock közös nyilatkozatban jelentette be, hogy hajlandóak tárgyalni a klímaaktivistákkal, habár csak a választások után és akkor sem nyilvánosan. A Zöld Párt is elítélte az éhségsztrájkot, mert helytelenítik, hogy a résztvevők életveszélybe sodorják magukat és másokat is, ha mások is követnék példájukat.

A szélsőjobboldali AfD-t kivéve minden párt klímavédelmet ígért az idei kampány során. A Német Gazdaságkutató Intézet a pártok klímaprogramjait átvizsgálva megállapította, hogy egyetlen párt klímaprogramja sem teljesítené a német klímavédelmi törvényben előírtakat.

Nem meglepő módon leginkább a német zöldek programja teljesítené a 2030-ra kitűzött 65%-os üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, de a gazdaságkutatók a zöldek terveit sem találták elég kimerítőnek. A legrosszabbul a liberális FDP klímaprogramja teljesítene, ami nem csoda, elvégre a párt nyíltan a német autóipar mellett kampányol.

A második helyre a radikális baloldali Linke került, ezzel a magára „klímajelöltként” hivatkozó Olaf Scholz pártja, a szociáldemokraták harmadik helyre csúsztak a kutatás által felállított sorrendben. Az SPD a 2017-es választásokon még ignorálta a klímaváltozás kérdését és Olaf Scholz, aki 2018 óta pénzügyminiszter, korábban határozottan elutasította a szintén szociáldemokrata Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter zöldítő javaslait. Sőt, az EU-s büntetések veszélye sem tántorították el Scholzot a klímacélok be nem tartatásától. Olaf Scholz „pálfordulásában” valószínűleg nagy szerepet játszott a Greta Thünberg által indított Fridays for Future mozgalom és a Németországot idén nyáron megrázó szélsőséges időjárás és árvizek. Kérdés, hogy Scholz fordulata mennyire inkább retorikai, mint politikai.

Címlapkép: Pxfuel