Sikerrel járt a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) pere az Európai Unió Törvényszéke előtt, így ki kell adni az OLAF Elios a közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentését. A TASZ az Elven Gyál civilszervezetet képviselte, akik az Európai Bizottságot perelték a dokumentumok nyilvánosságra hozatala érdekében.

Az OLAF korábban azzal tagadta meg az iratok nyilvánosságra hozását, hogy az sértené vizsgálati céljaikat. Akkor a TASZ az Európai Bizottsághoz fordult és tőlük kérték a dokumentumokat, akik azzal tagadták meg a hozzáférést, hogy a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat.

A bíróság szerint azonban ezek már nem igazolják a jelentéshez való hozzáférés megtagadását, a magyar hatóságok ugyanis lezárták az ezzel kapcsolatos nemzeti vizsgálatokat.

A mai ítélet általános tanulságként leszögezi azt is, hogy az OLAF a jövőben bármely ügyben csak akkor hivatkozhat vizsgálati céljainak védelmére, ha az adott vizsgálat még folyamatban van, vagy befejeződött ugyan, de az illetékes nemzeti hatóságok még nem határoztak arról, hogy milyen intézkedéseket hoznak a vizsgálati jelentés nyomán. De a dokumentumok kiadását még az utóbbi esetben is csak észszerű ideig lehet halogatni – ismerteti az ítéletet közleményében a TASZ.

A magyar kormánynak a legkevésbé sem állt érdekében, hogy az Elios-ügy részleteiről tájékoztassa a nyilvánosságot, az Eleven Gyál viszont beperelte az Európai Bizottságot az Európai Unió Törvényszékén, és elérte, hogy az megsemmisítse azt a határozatot, ami megtagadta a hozzáférést a vizsgálati jelentéshez – írja a jogvédő szervezet –

ezzel pedig lehetőség nyílt arra, hogy a gyáliak és minden magyar polgár számára világos legyen, hogyan költötte el az állam a beruházásra kifizetett adóforintjaikat.

A Bizottság a döntés ellen még fellebbezhet, de a TASZ bízik abban, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert – mint fogalmaznak – „épp a Bizottság jogállamisági jelentése tárta fel, hogy Magyarországon elmarad a határozott fellépés a magas rangú tisztviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyekben”.

Homoki Andrea közösségszervező, az Eleven Gyál tagja szerint,

„ez a döntés mérföldkő a korrupció elleni küzdelemben helyben, Gyálon, de országos viszonylatban is, mert ezek szerint bármely polgárnak lehetősége van arra, hogy kiharcolja a hozzáférést az információkhoz”.

Amint arról mi is beszámoltunk, a TASZ azután perelete be az  Európai Unió Törvényszék előtt a Biztosságot, hogy a felügyelete alatt álló OLAF Európai Csalás Elleni Hivatal nem hajlandó kiadni a Tiborcz István-féle Elios kandeláberes cégről készült jelentését.

Az OLAF ugyanis beszüntette a vizsgálatot, miután a kormány letett arról, hogy EU-s forrásokból finanszírozzák a közvilágítási projekteket.

Orbán Viktor miniszterelnök vejének a cége gyanús körülmények között nyert el több, közvilágítási rendszerek felújítására szóló tendert, azonban miután az OLAF vizsgálódni kezdett, a kormány úgy döntött, hogy inkább mégse szeretne EU-s támogatást a lámpákra, így azok teljes egészében a magyar költségvetés pénzéből újulnak meg.

Az Elven Gyál szervezet szerint városukban, ahol sok más településhez hasonlóan az Eliostól rendelték meg a közvilágítás felújítását, az új, LED-technológiás lámpák üzembe helyezése óta jelentősen romlott a közvilágítás minősége – ahogy arra szinte minden érintett településről beszámoltak.