Mégsem fog olajat kutatni az Őrségi Nemzeti Park területén a MOL olajipari vállalat, miután a cég az eljárás megszüntetését kérte az illetékes kormányhivatalból, derül ki a Greenpeace környezetvédő szervezet Facebook bejegyzéséből, ami az alább olvasható.

 A környezetvédő szervezet szerint ez többek között annak köszönhető, hogy a tervek napvilágra kerülése után sokan emelték fel a szavukat a próbafúrások ellen.

Így volt ezzel az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága is, amely korábban úgy látta a helyzetet, hogy a MOL tevékenysége sértené a természetvédelmet, sőt, ellentétes lenne egyes természetvédelmi jogszabályokkal. A próbafúrások és az esetleges későbbi olajkitermelés ellen számos környezetvédő és civil szervezet, valamint a jövő nemzedékek szószólója is tiltakozott. Mint a Greenpeace írja,

„A tervek megakadályozása érdekében bírósághoz fordultunk, és többször felhívtuk az olajcég figyelmét, ezt nem fogjuk hagyni! A Magyar Természetvédők Szövetsége- Föld Barátai Magyarországgal közösen állásfoglalást adtunk ki, amiben több mint 110 civil szervezettel együtt követeltük a tervek azonnali leállítását. Emellett felemelte szavát a tervek ellen a Jövő Nemzedékek Szószólója és az érintett Őrségi Nemzeti Park is. Ez jó példa arra, hogy ha összefogunk, akkor egy civil ellenállás meg tudja akadályozni egy hatalmas olajcég káros terveit.”

Az is kiderült, hogy – miután már korábban tagadta hogy olajat keresne – a MOL

„felülvizsgálta a tervezett tevékenységet és nem kívánja az Őri-M-1 jelű mélyfúrást megvalósítani, erre tekintettel kérte az eljárás megszüntetését, továbbá a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítését visszautasította.”

A környezetvédők és civilek a továbbiakban azért fognak küzdeni, hogy más természetvédelmi területeken se folytathassanak szénhidrogén-kitermelést.

Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy a helyi környezet védelmének szem előtt tartása mellett a tágabb értelemben vett, globális környezetvédelmi célok elérését is figyelembe kell venni, mikor olajkitermelésről van szó. A világon sehol, semmilyen új szén-hidrogénkitermelést nem kellene engedélyezni, és a jelenleg zajló fosszilis energiahordozó-kitermelést, valamint használatot is minél gyorsabban le kellene építeni.

A fosszilis energiahordozók felhasználása ugyanis üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, melyek nagyban hozzájárulnak a globális klímaváltozáshoz, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület friss jelentéséből pedig kiderült, hogy az ilyen gázok kibocsátását záros határidőn belül – lehetőleg azonnal – radikálisan csökkenteni kell, ha az évszázad végére élhető bolygót szeretnénk. Ebben pedig akármilyen kis szereplő is Magyarország, éppúgy szerepet vállalhat, mint – az egyébként valóban sokkal fajsúlyosabb – nagyobb kibocsátók.