Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vétózás helyett Magyarország élen is járhatna a klímavédelemben

Mint ahogy arról mi is beszámoltunk, az ENSZ-hez tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) augusztus 5-én nyilvánosságra hozta a klímaváltozással kapcsolatos hatodik jelentését. Az AR6 (Assessment Report 6) névre hallgató dokumentum a jelenlegi legkonkrétabb leirata az éghajlatváltozás okozta környezeti-társadalmi károk súlyosságának, és a korábbiaknál egyértelműbben foglal állást egyes vitás kérdésekben.

  • Szemben a korábbi hasonló kutatásokkal, az IPCC jelentése minden kétséget kizáróan érvel amellett, hogy az emberi tevékenység a felelős a klímaváltozásért. A légkörben lévő szén-dioxid megemelkedett szintje 1750-hez képest az iparosodáshoz köthető, melynek során általánossá vált a szén, kőolaj és más fosszilis energiahordozók használata az energia előállításhoz.
  •  A környezetkárosítás előrehaladott állapota miatt a Föld átlaghőmérséklete a következő harminc évben tovább fog növekedni, függetlenül attól, milyen klímavédelmi lépéseket teszünk. Emellett a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégmező legalább az évszázad végéig tovább fog olvadni, míg az átlagos tengerszint legalább a következő kétezer évben tovább fog emelkedni.
  • Miközben 2040-ig megvalósíthatatlannak látszik, hogy az extrém időjárási viszonyok, a rendszeressé váló hőhullámok, a csökkenő biodiverzitás és a sarkvidéki jégtáblák olvadását minimalizálni képes 1,5 Celsius-fokos szint alatt tartsuk a bolygó átlagőmérsékletének növekedését – csak gyors, széleskörű és agresszív klímapolitikával csökkenthetjük a felmelegedés növekedésének ütemét a század második felében. Sőt, a világgazdaság egészének kibocsátásmentessé tételével akár valamivel 1,5 fok alá is csökkenthetjük a hőmérséklet-növekedést.

Az ilyen és ehhez hasonló klímavédelmi jelentésekre a világ kormányainak gyakori reakciója a felelősség eltolása és az egymásra mutogatás. Ebben a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is élen jár, amikor azt mondja, a kormány nem engedheti meg a „brüsszeli bürokratáknak, hogy a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit”.

Kétségtelen tény, hogy míg a bolygó két legnagyobb szennyezője, Kína és az Amerikai Egyesült Államok a világ CO2-kibocsátásnak 27 és 14 százalékáért volt felelős, addig Magyarországhoz csak a globális széndioxid-kibocsátás 0,14%-a volt köthető (és az egy főre jutó kibocsátás is elmaradt ettől a két országtól). Ám ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nem lenne felelőssége a globális klímakatasztrófa megakadályozásában.

Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse is ezen a véleményen van. A magyarországi környezetvédelmi civil szerveződésekben már másfél évtizede tevékenykedő szakértő megkeresésünkre elmondta,  Magyarország kis mérete ellenére is komoly befolyással bírhat a nemzetközi klímapolitikában.

A környezetvédő erre példaként azt hozta fel, hogy ahelyett, hogy a kormány EU-s klímavédelmi terveket vétózna meg – mint ahogy azt tette 2019-ben, amikor az Unió a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését célul kitűző javaslatot vétózta meg Orbán –, akár az élére is állhatna a közös európai kezdeményezéseknek.

Perger példaként említette a kormány által hevesen támadott, az Európai Bizottság által beterjesztett, Fit for 55 névre hallgató környezetvédelmi tervezet egyik fontos elemét, az európai karbonvámot (ami, ahogy azt a Telex összefoglalója írja, az Európán kívül, különösen nagy szén-dioxid-kibocsátással előállított termékeket érintené), mint támogatandó kezdeményezést.

A Greenpeace munkatársa egyébként úgy véli, hogy a nagy pontossággal felvázolt fenyegetettség miatt a hazai és európai politikai döntéshozók valószínűleg komolyan fogják venni az IPCC jelentését. Valamint szerinte az elmúlt években alapvetően is növekedésnek indult a klímatudatosság a döntéshozók és a lakosság körében.

Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma-és energiakampány-felelőse szerint a klímavédelemnek a politika minden szintjén jelen kéne lennie mint szempont

Perger András szerint azonban még így is komoly változásokat kéne eszközölni a mainál klímatudatosabb kormányzás megteremtése érdekében.

A környezetvédő szerint a legfontosabb az lenne, hogy a klímavédelem mint elsődleges, megkerülhetetlen szempont jelen legyen a helyi önkormányzatoktól kezdve az országos politika minden döntéshozatali szintjén.

Szerinte a már meghozott kormányzati döntések klímavédelmi átvilágítására is szükség lenne, annak érdekében, hogy fény derüljön arra, mely intézkedések bírnak a leginkább negatív hatással az éghajlatra és a hazai élővilágra.

Konkrét példát hozva Perger pozitívan ítélte meg, hogy a kormány a családokat támogatja, ám szerinte az, hogy a nagycsaládosok 2,5 millió forintos állami autóvásárlási támogatásban részesülnek, nem segíti annak a környezettudatos szemléletmódnak az elterjesztésben, amely szerint a lehetőségekhez képest a közösségi közlekedés előnyben részesítendő a személyautózáshoz képest.

Hasonlóan nyilatkozott a sertés- és baromfihús ÁFÁ-jának csökkentéséről is, amely erősen szembemegy azzal a tudományos konszenzussal, hogy a klímaváltozás mérséklése érdekében csökkentenünk kéne a húsfogyasztást, mivel a húsipar az egyik legszennyezőbb ágazat.

A Greenpeace kampányfelelőse szerint emellett több figyelmet kéne szentelni a fenntartható mezőgazdaságnak, aminek szerinte megkerülhetetlen része a helyi termelők előnyben részesítése nemcsak globális szinten, de az országon belül is. Vagyis nemcsak azt kéne elkerülni, hogy Spanyolországból importáljunk paradicsomot, de ha lehet, az országon belül se utaztassuk az élelmiszereket.

A Greenpeace munkatársa szerint emellett fel kéne hagyni a fosszilis energiahordozók használatával, még akkor is, ha egy ilyen volumenű társadalmi-gazdasági átalakulást nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani. Úgy véli, a már felfedezett, de még nem kibányászott szén-, kőolaj- és földgázkészleteket sem szabadna felhasználni.

Ezt támasztják alá azok a kutatások is, amelyek szerint az ismert szén-, földgáz- és kőolajtartalékok 88, 52 és 35 százalékát a föld alatt kéne hagynunk, ha el akarjuk kerülni, hogy az átlaghőmérséklet két foknál magasabb értékkel emelkedjen.

Perger szerint egy ilyen nagyívű energiapolitikai paradigmaváltáshoz elengedhetetlen lenne a magyar háztartások energia-igényének csökkentése. Erre a legjobb megoldást a szakértő szerint a lakóházak szigetelésének állami támogatása jelentené, amely mögül, úgy véli, hogy nem a források hiányoznak, hanem a politikai akarat.

Megemlítette még a megújuló energiaforrásokat, amelyeket szerinte a kormánynak támogatnia, nem pedig adóztatnia kéne – ahogy azt teszi a napelemek esetében.

Kérdésünkre, hogy szerinte a kormány által preferált atomenergia és a Paks II megépítése elősegíthetik-e Magyarország károsanyag-kibocsátásának csökkentését, Perger András nemmel felelt.

Szerinte az a tény, hogy 2032-re várhatóan bezár az 1982 óta üzemelő atomerőmű, azt mutatja, hogy a kormány Paks II megépítésével elsősorban a villamosenergia-előállítás szinten tartását célozza meg, további károsanyag-kibocsátás csökkentés a projekttől nem várható.

Valamint Perger szerint az atomerőművek építése drága, körülményes és hosszú időt igénybe vevő folyamat, melyet az is mutat, hogy az új atomerőművi blokkok megvalósíthatósági tanulmányaival kidolgozására létrehozott Teller-projekt 2007-ben indult, és az Országgyűlés a Gyurcsány-kormány utolsó heteiben, 2009 tavaszán szavazott az atomerőmű-bővítésről. Szerinte az egyre alacsonyabb áron felhasználhatóvá váló megújuló energiaforrásokba való befektetésre kéne költeni ezt a pénzt.

A Greenpeace Magyarország július 28-án nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, valamint az ellenzéki-előválasztáson induló hat jelölthöz, felszólítva őket, hogy augusztus 31-ig küldjék el nekik kielemzésre zöldpolitikai vállalásaikat.

Kérdésünkre Perger András megerősítette, hogy Budapest főpolgármestere, az előválasztáson a Párbeszéd, az MSZP és az LMP által támogatott Karácsony Gergely már elküldte környezetvédelmi programját, és több jelölt is ígérte, hogy hasonlóan tesz. A világ egyik legnagyobb környezetvédelmi szervezetének magyar irodája továbbra is várja azonban a miniszterelnök válaszát.

Címlapkép: Greenpeace / Facebook