Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Argentínában több tízezren tüntettek a munkanélküliség és az élelmiszerhiány miatt

A munka védőszentjének, Szent Cayetanónak egy helyi kegyhelyétől indítottak szombaton több tízezres méretű tüntetést Buenos Airesben munkanélküliség ellen küzdő szervezetek és baloldali csoportok. A tüntetést az egyre súlyosbodó szegénység és munkanélküliség ellen szervezték.

A fővárosi tüntetéssel párhuzamosan az ország egyéb nagyvárosaiban is hasonló demonstrációkat tartottak, például az ország második legnagyobb városában, Córdobában, valamint a nyugati részen fekvő Mendozában.

Juan Carlos Alderete, a baloldali Osztályharcos Áramlat (Corriente Clasista y Combativa) párt vezetője úgy nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy egyes környékeken a szegénység hatalmas méreteket öltött.

„A szükségkonyhákat egész családok látogatják, és sok gyerek orvosi segítségre szorul az alultápláltság miatt.”

– írta le a helyzetet Alderete.

2020 második felére Argentína teljes népességének 42 százaléka, összesen 19 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt, a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 10,2 százalékot.

Év eleje óta a demonstrációk megsokszorozódtak a latin-amerikai országban, miközben a perónista elnök, Alberto Fernandez gyakran nyilatkozik a koronavírus-válságból való kilábalás közeledtéről.

Pénteken Fernandez arról beszélt, hogy „fényesebb napok” jönnek, és az idei gazdasági bővülést 7 százalékra jósolta. Mindeközben az infláció az egy évvel korábbihoz képest júniusra több mint 50 százalékkal nőtt, 2020 során pedig mintegy 10 százalékkal zuhant vissza az ország gazdasági teljesítménye.

Lenti Attila Mércére írt elemzésében „latin-amerikai tavasznak” nevezi azt a koronavírus járvány berobbanását megelőzően előtérbe került jelenséget, melynek során a főként Dél-Amerikában zajló társadalmi-politikai változtatást követelő népi mozgalmak megerősödtek, és felújították a harcot a neoliberális-illiberális rendszerek ellen.

Chilében több milliós tüntetéseken követelik évek óta az ország – szintén szuronyokkal kőbe vésett – „neoliberális mintaalkotmány” megváltoztatását, Bolíviában az Evo Morales ellen elkövetett puccs ellenére sem sikerült megtörni a baloldal hatalmát, Brazíliában a szélsőjobboldali Bolsonaro ellen a hazugságokkal eltávolított korábbi baloldali elnök, Lula da Silva egyre esélyesebb a 2022-es elnökválasztáson. Kolumbiában április óta szintén utcán van a nép a társadalmi egyenlőtlenségek és a rezsim brutalitása ellen harcolva.

(Reuters; La Prensa Latina)