Az izraeli hatóságok vizsgálódnak a Pegasus mobiltelefonos kémprogram gyártójánál, az NSO-nál, Beni Ganc, Izrael védelmi minisztere pedig Párizsba látogatott, ahol francia kollégájával Florence Parlyval tárgyalnak a Franciaországot és elnökét, Emmanuel Macront is érintő megfigyelési botrányról – írja a Háárec.

A francia elnököt valószínűleg Marokkó figyeltette meg a kémprogrammal, amit elvileg a bűnözők, terroristák és egyéb veszélyes elemek megfigyelése céljára enged exportálni az izraeli kormány.

Noha Marokkó egykor francia gyarmat volt és a francia kormány továbbra is erős befolyással bír az országban, nem ami általánosságban ritkán szolgálja a marokkói érdekeket, Macron elnököt a nemzetközi politikai diskurzusban nem tekintik se veszélyes bűnözőnek, se terroristának, így megfigyelése okkal kavart komoly diplomáciai vihart.

Ganc szerint az, hogy az NSO számos kormánynak újságírók, ellenzékiek, aktivisták és politikusok megfigyelésére engedte használni programját, az izraeli szabályozások megsértése volt, a kormány ugyanis nem adott erre engedélyt. A szabálytalanságok vizsgálatának komolyságát ugyanakkor némiképp kikezdi, hogy a védelmi minisztérium előre értesítette a céget, aminek így akár lehet esélye arra, hogy eltüntesse a terhelő bizonyítékokat.

A nemzetközi kémbotrány újabb magyarországi fejleménye, hogy a Belügyminisztérium segített a Magyar Narancsnak értelmezni Pintér miniszter nyilatkozatát.

Bár sok köszönet nem volt benne. Ahogy a lap említi, Pintér korábban úgy fogalmazott, hogy

„Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik”, és hogy „2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak”.

Ezek az eszközök azok, amikkel a szolgálatok be tudnak férkőzni az emberek egyébként törvényileg védett magánszférájába az érintettek tudta nélkül, hogy megfigyelhessék őket. Az ilyen eszközök közé tartozik – többek között a klasszikus lehallgatás, vagy a titkos kutatás mellett – az információs hálózatok megfigyelése is, amibe belefér a Pegasushoz hasonló eszközök használata. Ehhez különböző engedélyekre van szükség, de a Pegasus használatához például elég Varga Judit igazságügyi miniszter engedélye (amit kiszervezett egy államtitkárhoz).

A Narancs kérdésére, hogy a szolgálatokat milyen független szervek képviselik, a minisztérium válasza – amellett, hogy a kérdés igen tág – az volt, hogy

„az Országgyűlés és illetékes szakbizottságai; az adott eljárást folytató vagy annak felügyeletét ellátó – ügyészi, bírói – szerv; az Állami Számvevőszék; az alapvető jogok biztosa, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság”.

Ami abból a szempontból érdekes, hogy Pintér nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása a Fidesz erőfeszítéseinek köszönhetően eredménytelen volt, Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője nyaral, de a többi ellenőrző szerv sem mutat különösebb életjeleket a lehallgatási ügyben. Kozma Ákos ombudsman hivatala szerint nem illetékes.

Azt pedig, hogy mit jelent hogy nem a magyar titkosszolgálatok állnak a botrány mögött, a minisztérium azzal ütötte le, hogy

„A miniszter kijelentése nyilvánvalóan nem igényel magyarázatot. Kérdéseire a hasonló nemzetközi esetek figyelemmel kisérése adhatja meg a választ.”

Budapesten hétfőn tüntettek ellenzéki pártok a Fidesz-székháznál és a Terror Házánál a lehallgatások ellen, erről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.