Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Emberi jogi díjat kapott Németországban az Erdoğan által bezáratott ellenzéki vezető

A göttingeni székhelyű Üldözött Népekért Egyesület nemzetközi emberi jogi szervezet a 2021-es Weimar Emberi Jogi Díjat Selahattin Demirtaş-nak ítélte csütörtökön. A szervezet nyilatkozatában leszögezte, „[Demirtaş] az egyik legfontosabb ellenzéki politikus Törökország közelmúltjában.”

A nyilatkozat arról is megemlékezett, hogy a politikus küzdött a „kurd kérdés békés megoldásáért, a demokratizálódásért, a keresztények, aleviták és jezidiek vallásszabadságáért, valamint a kurdok, asszírok, örmények és görögök csoportjainak egyenlő jogaiért a nyelvhasználat, politika és kultúra területein.”

A díjátadó ceremóniára decemberben kerülhet sor, ám Demirtaş részvétele egyelőre valószínűtlen, tekintve, hogy eddig hiába szólította fel Törökországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) két alkalommal is szabadon bocsájtására.

Az EJEB először 2018-ban állapította meg, hogy Demirtaş fogvatartása jogszerűtlen, és a török állam így akarja ellehetetleníteni a politikai tevékenységét. A strasburgi szervezet ekkor, majd 2020 decemberében ismét, Demirtaş azonnali szabadon engedését rendelte el, a török hatóságok azonban egyszer sem teljesítették ezt.

Ahogy azt Billay Gábor szerzőnk elemző cikkében is kifejtette, a 2016-ban, a sikertelen katonai puccs után bevezetett szükségállapotot – amely elsősorban azt jelentette, hogy Erdoğan a parlament beleegyezése nélkül hozhatott döntéseket – az államfő arra használta fel, hogy börtönbe zárhassa a HDP elnökségét.

Ekkor tartóztatták le, többek között, a párt akkori két társelnökét, Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağt is, terrorizmus vádjával. A két politikus azóta is börtönben van, a tárgyalásuk nem nagyon halad. Eddig csak két vádpontban hirdettek ítéletet Demirtaş ellen, a többit négy éve folyamatosan halasztják.

A 2019-es helyhatósági választásokon a HDP politikusai összesen hatvanöt településen nyertek, mára azonban már csak hat polgármesterük maradt. A többi helyen a kormány terrorizmus vádjával egyszerűen eltávolította a kurd politikusokat pozícióikból, helyükre pedig saját embereit ültette.

A HDP-t aztán idén március óta jogi eszközökkel akarja ellehetetleníteni Erdoğan rezsimje. Az állítólagos „terrorizmus támogatásával” koncepciós eljárásban vádolt párt – amely tagja az Európai Unió Progresszív Szövetség néven ismert
pártcsaládjának – mellett, illetve a párt betiltása ellen nemzetközi szolidaritási akció szerveződött, melyhez az Európai Balpárt, a szocialisták és a zöldek is csatlakoztak.

A magyarországi rendszerkritikus baloldali Szikra Mozgalom is kiállt a HDP mellett, május 16-án a Szolidaritás Rojavával csoporttal közösen a budapesti török nagykövetség előtt tiltakoztak Demirtaş és társai meghurcolása ellen.

(DW Türkçe)