Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Állami biztosítási alapot hozna létre a Párbeszéd a viharkárokat szenvedő rászorulóknak

Petíciót indít a Párbeszéd egy ingyenes lakás-alapbiztosítás létrehozásáért, hogy senki ne maradjon otthon nélkül, bármilyen elemi kár vagy katasztrófa éri – erről Mellár Tamás, Baranya megye 1-es számú választókerületének a Párbeszéd frakciójában helyet foglaló országgyűlési képviselője posztolt Facebook-oldalán. Mellár a Mércének elmondta: nem a piaci biztosítók termékeinek szánnak versenytársat, hanem védőhálót szeretnének léterhozni azoknak a rászorulóknak, akik egy vis maior természeti katasztrófa következtében fedél nélkülivé válnak.

A bejegyzésben úgy fogalmaznak: „Hazánkban éves szinten átlagosan 100-150 ezer a nyári viharkárok eseteinek száma, és ehhez adódnak hozzá a tűzkárok, földrengések, ár- és belvizek által okozott károk, összességében tehát évente több százezer érintettel számolhatunk.”

Ilyen eset történt július 9-én is, amikor egy nagy kiterjedésű vihar, illetve tenyérnyi darabokban hulló száraz jégeső súlyos károkat okozott a Baranya megyei Sellye, Drávaiványi, Okorág és Kákics településen – erről a Mércén akkor ugyancsak beszámoltunk. A sellyei pusztító vihar következtében becslések szerint akár a milliárdos értéket is elérheti a kár, miközben a halmozottan hátrányos helyzetű térségben élő lakosok nagy része nem rendelkezik biztosítással, önerőből pedig lehetetlen számukra a házak helyreállítása.

Telefonon értük el Mellár Tamást, aki kérdésünkre elmondta, olyan alapbiztosítást szeretnének, amely minden minden olyan ingatlanra kiterjedne, amelyet a tulajdonosaik életvitelszerűen laknak, azzal a megkötéssel, hogy csak „elemi csapásszerű” károk esetén lehetne igénybe venni, tehát olyan „hagymányos” károk után, mint például egyetlen ablak betörése, nem.

A biztosítási alap a politikus szerint kifejezetten azt célozná, hogy most, amikor egyre több elemi csapás ér minket a klímaváltozás következtében, a társadalom védtelen része, akik semmilyen kártérítésre nem jogosultak –  Magyarországon mintegy 1,3 millió ház és lakás nincs biztosítva, és összesen mintegy 3 millió ember érintett -, még kiszolgáltatottabbak lesznek, ha otthonaik lakhatatlanná válnak. Az érintett családok túlnyomó többsége érdemi megtakarítással sem rendelkezik,  nincs anyagi erőforrásuk arra, hogy havonta befizethessék a biztosítás díját. Számukra nyújtana védőhálót az ingyenes lakásbiztosítás – magyarázta a képviselő.

Erre az alapbiztosításra ráépülnének a hagyományos, piaci biztosítási formák, amelyeket egyéni döntéseik alapján megköthetnek azok, akiknek erre lehetőségük van – mondta Mellár Tamás.  A Párbeszéd kalkulációja szerint az alapot az állam évente 2-3 milliárd forintból tudni feltölteni, ami a költségvetés egésze szempontjából nagyon csekély összeg.

Kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, hogy egy ilyen ingyenes állami biztosítás esetleg felhajtaná a létező piaci biztosítások árát, a képviselő úgy felelt:  szerinte nem lenne hatással a picai árakra, mert az alap nem versenyezne ezekkel a termékekkel. Bár Mellár megjegyezte, maga sem szakértője a biztosítások területének, de szerinte miután a biztosítások túlnyomó többsége éppen ezekre a vis maior típusú, tömeges káresetekre nem vonatkoznak – éppen az abbéli kockázat miatt, hogy az ilyenek eshetőségekre nem tudnak megfelelő fedezetet biztosítani -, szerinte az elemi károkra vonatkozó állami biztosítás megférne a piaci konstrukciók mellett anélkül, hogy áremelkedéstől kellene tartani.

Mellár Tamás hozzátette, bár dicséretesek és rendkívül fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Vöröskereszt, a Magyarországi Református Egyház vagy a Katolikus Karitász adománygyűjtése, valamint az egyéni felajánlások is (amelyek következtében órák alatt országos összefogás jött létre a rászorulók megsegítésére), és maga is támogatja és promotálja ezeket, de sokkal jobb lenne, ha lenne formalizált megoldása a társadalomnak, ami megelőzi az ilyenkor fellépő létbizonytalanságot.

A biztosítási alap koncepciójáról azt is érdemes tudni, hogy nem csak egy petícióról van szó, hiszen ez az ötlet már törvénymódosítási javaslatként is odakerült egyszer a parlament gazdasági bizotssága elé, amelynek fideszes többsége azonban leszavazta a tervezetet. Mellár szerint ha a most induló petíciónak jelentős támogatottsága lesz, akkor ősszel újból az Országgyűlés elé terjesztik a javaslatot.

Nagy Attila, Sellye polgármestere a baranyai vihar nyomán fellépő károk felmérését követően július 15-én közölt utólagos helyzetjelentést Facebook-oldalán. A kárfelvételi adatok szerint csak Sellyén 446 (!) ingatlant érintett a kár, Okorágon 41, Kákicson 85, Drávaiványiban pedig 64 ház sérült meg.

Címlapkép: MTI/Rosta Tibor