A titkosszolgálatok szigorú szakmai és nem politikai irányítás alatt működnek – válaszolta újságírói kérdésre Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben hétfőn, miután a vasárnap kirobbáni megfigyelési botrány kapcsán kérdezték. Varga személyére – aki a mai napon többek között Dubravka Šuica EU-biztossal tárgyalt az Unió székhelyén – azért is vetült különösen nagy figyelem, mert az igazságügyi miniszternek mint a szolgálatoknak titkos információszerzésre engedélyt adó illetékesnek különösen nagy szerepe lehet abban, ha a kormány ténylegesen megfigyelt ellenzékinek gondolt üzletembereket, közéleti szereplőket, újságírókat, aktivistákat.

Varga saját hatáskörével kapcsolatban azt mondta mai sajtótájékoztatóján, hogy „nem illetékes annak eldöntésében, hogy a megfigyelt újságírók nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek-e”.

A Népszava tudósítója arról kérdezte Varga Juditot, hogy tudott-e az izraeli kémszoftver beszerzéséről, az mennyibe került, engedélyezett-e bármilyen megfigyelést ezzel a titkosszolgálati eszközzel, illetve szükségesnek tart-e vizsgálatot annak megállapítására, hogy az újságírók, vállalkozók megfigyelése törvényes volt-e.

Konkrétan ezekre a kérdésekre nem felelt a miniszter, de az üggyel kapcsolatban azt mondta:

„Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”

Varga szerint Magyarországon hatékony és precíz törvények szabályozzák a nemzetbiztonsággal kapcsolatos állami feladatokat, amelyek a belügyminiszter és a külügyminiszter hatáskörébe tartoznak. „Ebben az alkotmányos rend által biztosított titkos információgyűjtési rendszerben az Igazságügyi Minisztériumnak az a feladata, hogy vizsgálja a jogszabályi feltételek teljesülését. Egy erre kijelölt munkatárs fogadja el, illetve tagadja meg az engedélyeket. Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik” (ennek aktuális összehívását éppen ma akadályozta meg a fideszes többség – a szerk.)  – fogalmazott az igazságügyi miniszter.

Amnesty: a kormány nem hallgathat az ügyről

„A magyar kormánynak azonnal magyarázatot kell adnia a kutatás során feltárt tényekre, és válaszolnia kell arra, hogy tudott-e arról, illetve engedélyezte-e újságírók, üzletemberek és mások lehallgatását. Tisztázni kell, továbbá, hogy amennyiben valóban a kormány engedélyezte a titkos megfigyelést, úgy milyen alapja volt erre” – ezt Vig Dávid, a Pegasus-ügyet feltáró nemzetközi együttműködésben résztvevő Amnesty International magyarországi igazgatója mondta hétfőn.

„Régóta ismeretes, hogy Magyarországon szinte semmilyen érdemi külső kontrollja nincs a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyeléseknek. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény – ellentétben a bűnüldözési célú megfigyeléssel – szinte bármilyen esetben lehetővé teszi emberek titkos megfigyelését, és azok felett semmilyen külső, a kormányzattól független kontroll nem érvényesül” – fogalmazott Vig.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már 2016-ban kimondta a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben, hogy a magyar szabályozás sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, mivel semmilyen hatékony külső kontroll nincs a nemzetbiztonsági célú információgyűjtés felett – emlékeztet hétfői közleményében az Amnesty. A jogvédők rámutatnak, az EJEB szerint mindenképpen a kormánytól független szervnek kellene ellenőriznie az előzetes engedélyezést (jelenleg ez az igazságügyi miniszter), és legalább azt biztosítani kellene, hogy a bíróság utólag ellenőrizhesse az eljárást. Az is fontos lenne, hogy az, aki ellen titkos információgyűjtés folyt, élhessen jogorvoslattal teszik hozzá.

„A magyar kormány 2016 óta nem tesz semmit azért, hogy ezen a helyzeten változtasson, és a szabályozás megfeleljen a nemzetközi előírásoknak. A magyar kormánynak mindent meg kell tennie, hogy érdemi választ adjon a feltárt jogsértésekre, azoknak kivételesen következménye is legyen, és végre olyan, a nemzetközi előírásoknak megfelelő szabályozás legyen hatályban, amely garantálja, hogy ne lehessen visszaélni a titkos információgyűjtés eszközeivel” – zárja a közleményt az Amnesty.

(MTI, Népszava)