Pegasus-botrány: az ellenzék a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi a lehallgatási botrány miatt, a legnagyobb hazai újságírószervezet, a MÚOSZ tiltakozik a sajtósok megfigyelése ellen. Novák Katalin miniszter szerint viszont az egész csak „sajtóhír”, amellyel nem kíván foglalkozni, a kormánymédia továbbra is hallgat, az MTI is csak egy sajtóközleményt hozott le az ügyről.
Ahogyan a Direkt36 beszámolt róla: újságírókat, jogvédőket, tudósokat, politikusokat, ügyvédeket, üzletembereket és más civileket is célba vettek az NSO izraeli kiberbiztonsági cég ügyfelei – jellemzően autoriter vagy korrupt államok, derítette ki a francia Forbidden Stories által vezetett nemzetközi tényfeltáró újságírói projekt. A Pegasus néven ismert kémszoftver használói által elkövetett visszaéléseket feltáró csapathoz összesen 17 szerkesztőség 80 újságírója csatlakozott, Magyarországról a Direkt36 volt az egyetlen partner.
A Direkt36 munkatársai a 300 magyar célpont közül többet is beazonosítottak már, sőt, két újságírójukról is kiderült, hogy a lehallgatottak között voltak.
A Nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János, Molnár Zsolt és Ungár Péter szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben azt írják: amennyiben beigazolódik a cikkekben állítottak igazságtartalma, a Nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésen fogja meghallgatni a a kormány adott ügyben felelős politikusait és az illetékes szolgálatok vezetőit.
„Tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni. Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést”
-írják.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége hasonlóképp megdöbbenve értesült arról, hogy egy kémszoftver segítségével magyar újságírókat és közéleti személyiségeket figyeltek meg, írja a Media1.
„Ha ez így történt, az elfogadhatatlan, felháborító, törvénysértő, azonnali nyilvános, teljes körű tájékoztatás szükséges”
-áll a közleményben.
A MÚOSZ azt is hozzátette: az oknyomozó újságírók a kutatás során elmondásuk szerint számos olyan közvetett bizonyítékot találtak, amelyek arra utalnak, hogy a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak.
A Szövetség elnöksége ezért felszólítja a magyar hatóságokat, hogy tisztázzák szerepüket a kémszoftver használatában, és hozzák nyilvánosságra, kinek a megrendelésére, kinek az engedélyével, milyen célból folyt titkos megfigyelés a média szereplői ellen. Arról is nyilvánosan kell számot adniuk, hogy a Pegasus kémszoftvert továbbra is használják-e Magyarországon újságírók, közéleti szereplők megfigyelésére.
A MÚOSZ emellett minden magyar újságíró nevében tiltakozik az ellen, hogy titkos megfigyeléssel próbálják megfélemlíteni a sajtómunkásokat egy olyan országban, ahol a sajtószabadság, a szólásszabadság az alaptörvényben is deklarált demokratikus alapérték.
Az ügy komolysága ellenére Novák Katalin miniszter egy mai sajtótájékoztatón az ATV kérdésére, miszerint foglalkoznak-e az üggyel, csak annyit válaszolt: sajtóhírekkel nem foglalkoznak. Varga Judit igazságügyi miniszter szintén kommentár nélkül hagyta az ügyet, mindössze arról posztolt, hogy úton van egy brüsszeli konferenciára. Edward Snowden egykori hírszerző szerint a magyar kormány válasza a botrányra – miszerint nincs tudomásuk semmilyen állítólagos adatgyűjtésről – már önmagában árulkodó.
Frissítés, 14:29:
A programot gyártó NSO szerint a Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban. Az NSO határozottan tagadja a jelentésben állítottakat, és rágalmazási pert fontolgat.
A Momentum részéről Fekete-Győr András és Donáth Anna tartottak online sajtótájékoztatót, ahol a lehallgatási botrányról beszéltek. Fekete-Győr az „elmúlt 30 év legsötétebb történetének” nevezte a lehallgatási botrányt, és kiemelte, hogy
„2022 után a nemzetbiztonsági szolgálatoknak az állam rendes működését kell szolgálnia, nem pedig a kormánypárt politikai akaratát. Most pedig az egész magyar kormánynak el kell számolnia ezzel a botránnyal. Ki kell hallgatni az igazságügyi minisztert, illetve minden illetékes minisztert és szakszolgálatot.”
Donáth Anna szerint a a magyar és más európai országok titkosszolgálati törvényeit nem hangolták össze, emiatt könnyen vissza lehet ezzel élni és ki lehet használni a laza magyar szabályozást.
2021. áprilisáig már 499 esetben rendeltek el titkosszolgálati megfigyelést. Ehhez vagy bírói végzés, vagy Varga Judit, igazságügy miniszter személyes aláírása kell. Ha ezekről konkrétan tudott Varga Judit, akkor le kell mondania. Borzasztó nagy félelemre adhat okot, ha bárkit, bármikor megfigyelhetnek.”
Halász János, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke közleményében így ismertette a kormány álláspontját:
„A Belügyminisztérium vezetői rendszeresen beszámolnak az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt a titkosszolgálatok információgyűjtő tevékenységéről, ezeken valamennyi parlamenti párt képviselteti magát. A baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása. Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Azt várjuk el tőlük a továbbiakban is, hogy minden törvényes eszközzel védjék meg Magyarország biztonságát, jogos érdekeit.”
