Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kedden az ATV Start című műsorának vendége volt, ahol többek között a zsámbéki, valójában hulladéklerakóként működtetett, elvileg rekultiválás alatt álló bánya jogsértő, valamint környezetre és egészségre káros működéséről beszélt. A képviselő azután kezdett foglalkozni a témával, hogy civilek felkeresték. A műsort az alább lehet visszanézni.

A képviselő a műsorban elmondta, hogy hétfőn tanúként hallgatták meg a rendőrségen, ahol elmondta, hogy a hulladéklerakó monitoringja, vagyis ellenőrzése helytelen módon zajlik.

Mint mondta, hat év után először vettek mintát a telepen, hogy ellenőrizzék a talajvíz minőségét, ami különösen fontos indikátora annak, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelően zajlik-e a rekultiváció, amivel kapcsolatban erős kétségek merülnek fel. Ahogy az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatban is, tekintve hogy a képviselő szerint nem a megfelelő, hat évvel ezelőtt is vizsgált helyeken vettek mintát a vizsgálatok során, hanem olyan kutaknál, ahol nagyon kis eséllyel lehet szennyezést kimutatni, ugyanakkor nem szolgálnak hiteles eredménnyel.

Ez azért veszélyes, mert a hulladéklerakóként használt egykori bányában immár veszélyes, rákkeltő hulladékokat is elhelyeznek, így például kohósalakot is visznek oda. Ezek pedig a természetbe kerülve, a talajvízbe szivárogva egyrészt a szomszédos, Natura 2000 besorolású terület mellett a környék lakossága számára is veszélyt jelentenek. A képviselő szerint

„hosszútávon ez egy ökológiai bomba.”

Szél arról beszélt a műsorban, hogy rendszeres monitoringgal kellene biztosítani, hogy a bányarekultiváció ne váljon környezetre és egészségre káros veszélyes hulladéklerakóvá. Ezzel szemben nemhogy ez nem történik meg, de a bányarekultiváció három évtizedes programját lerövidítették, így csak az országgyűlési választásokig, 2022. áprilisáig tart jelen állás szerint. Mint mondta, a VITUKI 2010-es tanulmánya óta nem készült szakmai szempontból minőségi anyag a zsámbéki helyzetről.

Ahogy Szél facebookos bejegyzésében is említi,

„Van itt minden. Fényképek és videófelvételek sorát adtam át, amik bizonyítják, hogy hónapokon át napi 20-30 teherautónyi beérkező szállítmány jött, volt ott szemeteszsákba csomagolt háztartási meg ipari szemét, legutóbb kohósalak — sok-sok hulladékot leborítás után földdel takartak el a munkagépek.”

A képviselő azt is megjegyzi, hogy a helyiek megkeresése után már áprilisban feljelentést tett, és a hulladékkezelő gyakorlata véleménye szerint „vastagon törvénytelen”, ennek ellenére Zsámbék önkormányzata nem siet fellépni ellene. Sőt mi több, a korábban eltávolított kamerát is csak hosszas unszolásra helyezték vissza a lerakó bejáratához – ezzel párhuzamosan azonban egy másik bejáratot is nyitottak, aminek a forgalmát nem monitorozza semmi. A politikus szerint mikor a kormányhivatal kiadja a cégnek az engedélyeket, saját korábbi határozatait sem tartja be.

Noha a képviselő nem nevesíti, a szemétlerakót kezelő cég vélhetően a C&C Property Holding Kft. ami ahogy januárban beszámoltunk róla, bányarekultivációra kapott megbízást az önkormányzattól, ennek ellenére nagyüzemben kerül hulladék jelenleg a területre.

Érdemes megjegyezni, hogy az önkormányzat akkori közleménye szerint tilos hulladékot lerakni a területre, és jelenleg a volt bánya és szeméttelep rekultivációja zajlik, ami ellentmond a képviselő és a helyi civilek tapasztalatainak.

A témát akkor feldolgozó Átlátszó megjegyezte, hogy a zsámbéki önkormányzat  2016-ban még nem támogatta a lerakó évi 2 850 tonnáról 60 ezer tonnára történő bővítését, bár a környezetvédelmi hatóság végül engedélyt adott rá. Az önkormányzat akkor a telephely közelében lévő Natura 2000-es terület veszélyeztetettségére, a környék turisztikai célú hasznosítására, valamint arra hivatkozott, hogy a telepen nincs szennyvízelvezetés. Négy éve azonban még egy másik cég kezelésében volt a szeméttelep,az új partnerrel, a C&C Propertyvel kötött megállapodás szerint 42,4 millióért sor kerülhet a bányaterület elmaradt rekultivációjára.

Szél a Startban kitért az endometriózissal élő nők helyzetére is. Az alapvető probléma, hogy míg korábban átjárható volt a magán- és állami egészségügy a speciális szakértelmet igénylő vizsgálatok és kezelések terén, a kormány ezt a lehetőséget megszüntette. Mindazonáltal Kásler miniszter felhívta a képviselő figyelmét, hogy a 2020. november 18. előtt megkezdett kezelésekre az összeférhetetlenségi tilalom nem vonatkozik. Átjárás ráadásul ezután is lehetséges, csak épp a pácienst kezelő orvos nem lehet ugyanaz.

A képviselő szerint ugyanakkor így is problémás a rendszer, és nem is csak azért, mert nem egy világjárvány idején kellene még inkább megnehezíteni a betegségben szenvedő nők életét. Szél úgy látja, hogy ebből a helyzetből a nők sehogy sem tudnak jól kijönni. Mint mondta, a nők ragaszkodnak az orvosukhoz, mert nagyon kevés szakember tudja ellátni ezt a betegséget, ami nagyon sok nőt érint.