Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A negyedik hullám berobbanását emlegeti a kormány, de harmadik oltásról még mindig nincs szó

Jakab Ferenc virológus a Magyar Nemzetnek adott szombati interjújában kijelentette, hogy prognosztizálható, hogy Európában a delta variáns lesz az, ami a negyedik hullámot előidézi, ami Magyarország esetében akár már a nyáron berobbanhat.

„Ha szerencsénk van, akkor az augusztust még megússzuk” – fogalmaz Jakab.

Hasonlóan vélekedett Orbán Viktor is, aki július 2-ai interjújában úgy fogalmazott, „készpénznek veszik” a negyedik hullámot, bár ő akkor Jakabbal ellentétben szeptemberi-októberi kezdést jósolt neki. Ennek ellenére ugyanabban az interjúban jelentette be a miniszterelnök, hogy az 5,5 millió beoltott elérésének köszönhetően ezentúl sehol sem kötelező a maszkviselés és védettségi igazolvány nélkül is be lehet lépni éttermekbe, szállodákba, a különféle kulturális eseményekre.

Kásler Miklós miniszter is arról beszélt szombati Facebook-videójában, hogy „reális számítások szerint, Magyarországon is megjelenik a világjárvány negyedik hulláma”, és hangsúlyozta, hogy egyetlen vakcina sem biztosít 100%-os védelmet – de azért mindenki oltassa be magát, mert az a leghatékonyabb védelem a vírus terjedésével szemben.

Az oltakozás üteme Magyarországon a rendelkezésre álló oltások mennyisége ellenére (olyannyira el vagyunk látva vakcinákkal, hogy a kormány más országoknak kölcsönöz belőlük) az utóbbi hetekben rendkívül belassult. Pénteken a beoltottak száma 5 529 428 fő volt, tehát az 5,5 millió beoltott elérése óta alig növekedett a számuk. Ez mindannyiunk számára rossz hír, hiszen, ahogy azt Jakab Ferenc is hangsúlyozta, „a vírus replikációjának és a fertőzési lánc megakadályozásának egyetlen módja van: ha beoltatjuk magunkat.”

Azonban miközben a kormány és a kormánypárti média a negyedik hullám berobbanására és az oltások fontosságára figyelmeztet, egyes járványügyi intézkedések ellentmondásos helyzetet teremtenek.

Egyértelműen ilyen például az, hogy maszk nélkül tartózkodhatunk akár tömött boltokban vagy eseményeken. És hiába lenne elvileg továbbra is kötelező a maszkviselet a sportrendezvényeken, a budapesti teltházas EB-meccseken (amikkel kapcsolatban például Angela Merkel is aggodalmát fejezte ki) a gyakorlatban szinte senki sem takarta el az arcát maszkkal.

Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint több mint 2500 megbetegedés kapcsolódik az Európa-bajnoksághoz – bár Magyarországon elvileg nem regisztráltak olyan megbetegedéseket, amelyek összefüggésbe hozhatók a meccsekkel.

Ennél kézzelfoghatóbb módon vet fel kérdéseket a Sinopharmmal beoltott idősek helyzete, akik közül sokaknál nem alakult ki megfelelő védettség az oltás hatására. A „Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel” nevű Facebook-csoportnak már 6600 tagja van, az alapítója szerint naponta mintegy százan jelentkeznek. A Videoton dolgozói között koronavírussal szembeni védettségre vonatkozóan széles körű, komplex teszteket végeztek június végén, amelyből kiderült, hogy a Sinopharm vakcinával beoltott 60 felettiek egy részének semmilyen védettsége nincsen,  a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy megyei Szövetsége (NYSZSMSZ) pedig július elején levélben kérte Orbán Viktort, hogy az önként jelentkező Sinopharmmal oltott 60 év feletti nyugdíjasokon az állam költségén végezzenek el a hatásvizsgálatot.

„Mindig is oltáspártiak voltunk, s mivel az oltások kezdetén kínai vakcinából volt a legtöbb, a Sinopharm elfogadására biztattuk az időseket, mert hittünk a kormánynak” – mondta a Népszavának Stikel János, a NYSZSMSZ elnöke, de azóta teljesen ellentmondásos hírek jelennek meg a sajtóban a szakemberek és a politikusok részéről a vakcinával kapcsolatban.

Amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyezte a Sinopharm vakcinát, akkor a vizsgálatában felhívta arra a figyelmet, hogy alacsony mértékben bizonyosodtak meg arról, hogy a Sinopharm két dózisa hatásos a 60 év feletti felnőtteknél, tehát az ő esetükben a hatásosság egyelőre tudományosan nem igazolt. És Magyarországon nagy százalékban pont ez a korosztály lett a Sinopharmmal beoltva. Az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol Sinopharmmal oltották a lakosság egy részét, már tavasszal elkezdtek harmadik oltásokat beadni a védettség kialakítása érdekében.

Itthon azonban ezzel kapcsolatban még mindig nem született döntés: Orbán Viktor egy héttel ezelőtt ezt azzal indokolta, hogy azért óvatosak vele, mert nem tudják, milyen hatása lenne. Ugyanezt ismételte el Jakab Ferenc is a Magyar Nemzetnek, aki szerint „csak egy hosszú távú, nyomon követhető vizsgálat tudja megállapítani”, hogy szükséges-e egy harmadik dózis, de ezt egyelőre nem lehet megmondani. Ennek ellenére az operatív törzs például arról tájékoztatta június végén az RTL Klub híradóját, hogy Magyarország készen áll a harmadik oltásra.

A bizonytalanság közepette sokan Romániába utaznak, hogy harmadik oltást kapjanak. A Magyar Hang a román operatív törzshöz fordult, hogy megtudja, hányan döntöttek így, ebből kiderült, hogy

az elmúlt időszakban 715 magyar állampolgárságú személy kapott oltást, zömében Pfizer vakcinát Romániában, és folyamatosan érkeznek.

A kormány sok szempontból következetlennek tűnő járványügyi lépései a pandémia kirobbanása óta többször is bizonytalanságot okoztak a lakosságban, amelynek emberéletekben mérhető következményei voltak már eddig is. Most a negyedik hullámot emlegetik és továbbra is oltakozásra buzdítanak, de közben a korlátozások szinte teljes eltörlésével olyan hangulatot teremtettek, mintha nálunk nem is terjedne a más országokban már súlyos helyzeteket előidéző delta variáns.

Az oltási láz leáldozásával a K-Monitor felmérést indított a magyarországi oltakozás menetéről, mivel a civil szervezet úgy véli, fontos felidézni, ki hogyan kezelte azt a helyzetet, amikor a vakcina hiánycikk volt, a többség pedig izgatottan várta, mikor hívják be oltásra és milyen vakcinát ajánlanak fel számára.

Ennek érdekében készítették az Így oltottak kérdőívet, amellyel dokumentálni szeretnék a közösségünk oltási élményét és megvizsgálni, ki hogyan kezelte azt a helyzetet, amikor egy alapvetőnek tekinthető szolgáltatás hiánycikké válik. A kérdőívből olyan kérdésekre szeretnének választ kapni, mint hogy azok voltak-e többségben, akik kivárták  a sorukat, vagy azok, akik igyekeztek minél előbb oltáshoz jutni? Igaz, hogy pénzért is lehetett vakcinához jutni? Mennyien mentek külföldre oltásért? Kik és miért trükköztek?

A teljesen anonim kérdőívet a fenti linken lehet kitölteni.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila