Orbán Viktor nyilvánvalóan szeret egyenruhás emberek társaságában fotózkodni, régi hobbija, hogy az ilyen szervezetek tisztavatóin (és egyéb rendezvényein) beszédével emeli az esemény fényét. Most sem volt ez másképp a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendészettudományi karának tisztavató ünnepségén.
Aki szeretne látni egy képet Orbánról és egyenruhásokról, annak itt van egy:
A miniszterelnök közismerten vonzódik a szerencsésen jobblétre szenderült Magyar Királyság szimbólumai iránt is. Nem csoda hát, hogy az ünnepségen részt vett a Szent Korona másolata is:
De voltak a láthatóan kellemes hangulatban zajlott eseményen díszegyenruhás vitézek,
valamint hatósági zenészek is.
Ezzel egyébként önmagában nincs semmi probléma, valószínűleg a világ, de legalábbis az európai kultúrkör minden táján hasonlóképp avatják a különböző hatóságok tisztjeit (bár az kérdéses, hogy a múlt rendszerek szimbólumai mennyire hangsúlyosak). Azt a vitát pedig, hogy egyáltalán szükség van-e az állami erőszakszervezetekre, szerintem nem most érdemes kinyitni.
Itt inkább arra érdemes koncentrálni, hogy mit mondott a miniszterelnök. A tisztavatón ugyanis kifejtette, hogy
„vannak olyan európai nagyvárosok, ahol már nem érzik biztonságban magukat az emberek, de Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország Európában, ahol nemcsak a többség, de minden kisebbség is nyugodtan élhet.„
Ami nemcsak hogy szemenszedett hazugság, de a pofátlanság netovábbja is.
Többek között épp a miniszterelnök, valamint kormánya ugyanis azok, akik miatt a kisebbségek nem élhetnek nyugodtan, és nem érezhetik biztonságban magukat.
Most legutóbb épp a szexuális kisebbségek ellen nyitott újabb frontot a kormány, de jellemző, hogy előszeretettel rúg bele azokba, akik nála gyengébbek, miközben a lehető legbicskanyitogatóbb módon bizonygatja, hogy valójában ők, és a fehér, keresztény „normalitás” az áldozatok.
Ezzel szemben az a helyzet, hogy Magyarországon a kormány tevékeny közbenjárásának hála a fehér, keresztény, heteroszexuális és patriarchális normalitás, köszöni szépen, jól van.
De inkább nézzük is meg, hogy az elmúlt években melyek azok a kisebbségek, amelyeknek nekiment a kormány. A lista nem időrendi, hiszen az egyes kisebbségek elleni hadjáratok egymásba is csúszhatnak időben.
- A szexuális kisebbségeket már említettük, és a kormány sem először veszi elő őket. Helyzetükkel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a kormány különösen jó ütemezéssel a Pride hónapra időzítette a melegeket a pedofilokkal összemosó, és még ezer ponton problémás propagandatörvény élesítését. Bűnük: nem heteroszexuálisak.
- A menekültek előkelő helyet foglalnak el a bántalmazott kisebbségek listáján, a kormány idestova hat éve riogatja a „migránsokkal” Magyarország lakosságát. Miszerint jönnek, és elveszik a segélyt, a munkát, megbecstelenítik a lányokat és asszonyokat, ráadásul meg is fertőznek mindenféle betegségekkel. Bűnük: más színű a bőrük.
- Ha már a más bőrszínnél tartottunk, nem mehetünk el szó nélkül a cigányság helyzete mellett sem, akikről ugyan rendszeresen elmondja a kormány, hogy milyen nagyszerű helyzetben vannak, de azért ha kell, szívesen sóz oda, és növeli a népszerűségét a társadalom vélt vagy valós, rasszista érzületeire alapozva. A bűnük ugyanaz, mint az előző csoportnak.
- A szegények ugyan nem nevezhetők kisebbségnek, de nem mehetünk el amellett, hogy a kormány és a kormánypárt úgy szóval, mint tettel dolgozik azon, hogy a legszegényebbek lehetőleg még mélyebbre kerüljenek, és ne is tudjanak kitörni helyzetükből. Bűnük: nem születtek elég gazdagnak.
- Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg a nőkről sem. Noha definitíve nem kisebbségről beszélünk, hisz a társadalom (nagyjából) felét teszik ki, mégis alávetett helyzetben vannak, és a kormány foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ez így is maradjon.
A listát a végtelenségig lehetne folytatni, hisz a kormány politikájának egyik sarokköve, hogy taposson egy jó nagyot a gyengébben. Hogy kin mekkorát, az változó. De ha nem a száját, hanem a kezét figyeljük, akkor látszik: mondjon bármit is, de a fehér, heteroszexuális jómódú férfiak érdekében kormányoz.
Az egyébként talán már szóra sem érdemes, de álljon itt, hogy a miniszterelnök az MTI szerint most sem tudott kihagyni egy kis uszító hangulatú migránsozást, és azzal kapcsolatban se legyenek illúzióink, mire akart utalni, mikor a családi nevelés fontosságáról ejtett szót (minden bizonnyal a propagandatörvényben foglalt „bölcsességekre”).
Talán abban reménykedhetünk, hogy a most avatott tisztek a miniszterelnök szavainak megfelelően fognak cselekedni, miszerint „a most végzett tisztek feladata, küldetése megvédeni Magyarországot, a magyar családok és a magyar emberek biztonságát”.
Bár őszintén szólva kérdéses, hogy eszközeiket a kormány elmozdítására használnák.