A klímaváltozással Magyarország éghajlata is jelentősen változik, és ezt nemcsak a száraz adatok bizonyítják, de a bőrünkön érezhetjük a csapadék megváltozott eloszlásától kezdve a barna karácsonyokon át a nyár slágertémájává avanzsált kánikuláig.

Emellett a bőrünkön érezhetjük az olyan invazív szúnyogok csípését is, melyek korábban nem tudtak megtelepedni Magyarországon, most azonban hogy itt vannak, olyan kórságokat terjesztenek, melyekkel korábban nem kellett megküzdenie a lakosságnak és az egészségügynek

– írja a Portfolio.

A lapnak nyilatkozott Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem biológus kutatója, aki idestova nyolc éve foglalkozik a szúnyogokkal. A kutató elmondta, hogy

„Az ország számos településén már most is elterjedtek az inváziós szúnyogfajok Magyarországon. Jó példa erre Barcs, ahol nagyon sok ázsiai tigrisszúnyoggal lehet találkozni, de ugyanez elmondható Budapest egyes kerületeire. A ház körül még a mostani időjárás mellett is hatékonyan szaporodnak”.

Kemenesi felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az apró vérszívók becses testnedvünkkel táplálkoznak, súlyos betegségekkel fertőzhetnek meg minket. Mint mondta,

„A globális folyamatok elhozhatják azokat a szúnyogfajokat Európába, amelyek olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz”.

A biológus szerint egész Európára jellemző az invazív szúnyogfajok terjedése, melyek magukkal hozzák a melegebb égöveken megszokott betegségeket, melyek között vannak ugyan nem halálosak is, kellemesnek azonban egyik sem nevezhető. Kemenesi figyelmeztetett arra is, hogy noha a máshol őshonos szúnyogfajok lassan terjednek, a folyamat határozottan zajlik, ezért komolyan kell venni a védekezést.

Az invazív fajokról, melyek jelen vannak Magyarországon – ezek az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, valamint a japán bozótszúnyog – érdemes tudni, hogy nem az általunk megszokott (már ha meg lehet őket szokni) szúnyogokkal szemben nem ártérben tenyésznek, hanem a ház körül, ami ellen a ház környezetének rendben tartásával lehet védekezni.

Kemenesi szerint a biológiai gyérítés a megfelelő védekezés az invazív szúnyogfajok ellen, ami az integrált szúnyogirtás alappillére lehet.

A kémiai szúnyogirtás nem hatékony és súlyosan környezetszennyező – ennek ellenére Magyarországon engedélyezett. Mint a biológus elmondta,

„A kémiai gyérítés egyrészt hatástalan, másrészt felér az ökoszisztéma idegméreggel való leborotválásával”.

A klímaváltozással az éghajlat és az időjárás átalakulása mellett olyan élőlények is megtelepednek régiónkban, melyek korábban nem voltak jellemzők, és konfliktusba kerülhetnek a helyi ökoszisztémával, emellett – mint a fentiekből is kiderül – veszélyes betegségeket terjesztenek. Az elmúlt években volt ilyen kullancsfaj, de telepedett már meg veszélyes fűfaj is, melyet az állatok sem legelnek.

A jó hír, hogy az ezek elleni védekezésre fel lehet készülni, a koronavírus-járványhoz hasonló, és úgyszintén a klímaváltozás és a környezetpusztítás miatt a jövőben sokkal könnyebben kitörő járványokra azonban annál kevésbé.