A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézetének az állásfoglalása szerint a Magyarországon újfent engedélyezett légi kémiai szúnyogirtás nem jelent hatékony megoldást a szúnyogok elleni védekezésre, ellenben súlyosan károsítja a környezetet. A hírt a Greenpeace Magyarország közölte Facebook oldalán.

Az ökológiai kutatóközpont emlékeztet, hogy a kémiai irtást 2019-ben éppen környezetvédelmi okokból tiltották be Magyarországon, ennek ellenére idén ismét engedélyezték fél évre, járványügyi megfontolásokra hivatkozva. Mint írják,

„Annak ellenére, hogy a légi úton kijuttatható kémiai irtószerek engedélye – toxikológiai okok miatt és az EU-s normatíváknak megfelelően – 2019-ben megszűnt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel történő légi szúnyoggyérítést. Az NNK tájékoztatása szerint a döntés hátterében járványügyi megfontolások állnak, mivel Magyarországon több idegenhonos (inváziós) faj jelent meg, amelyek potenciálisan trópusi betegségek kórokozóit terjeszthetik.”

Ezzel szemben az MTA szerint nem indokolt a légi úton történő kémiai gyérítés, mivel aránytalan környezeti károkkal jár a lehetséges előnyökkel szemben.

Az Ökológiai és Botanikai Intézet szerint a komoly szakmai jellegű kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy valós ismeretekkel rendelkezzünk az invazív szúnyogfajok járványterjesztő potenciáljáról, mindazonáltal az eddig vizsgált ázsiai tigrisszúnyog esetében nem tudták kimutatni a vizsgált vírusokat.

Ráadásul a légi gyérítést az esti órákban lehet végezni, miközben az irtani kívánt szúnyogok naphosszat aktívak, emellett csak bizonyos, kisebb területeken terjedtek el, így előzetesen fel kellene mérni a gyérítés optimális célterületét, ennek hiányában ugyanis nagyon alacsony a hatékonysága.

Ellenben a légi kémiai szúnyogirtás hatalmas környezeti – ökotoxikológiai – terheléssel jár, miután a méreganyagok nem csupán a gyéríteni szándékozott szúnyogokra, de számtalan más rovarra is közvetlenül ártalmasak, köztük hasznos fajokra is, ami az európai rovarpopuláció – többek között az ipari mezőgazdaság miatt – csökkenő tendenciáit ismerve különösen aggasztó.

Sőt, a mérgek, elsősorban a leggyakrabban használt deltametrin felhalmozódnak a vízi gerincesekben, így tömeges halpusztulást is okozhat a kémiai gyérítés, de a szer egészségkárosító hatásait már az emberben is kimutatták, tehát a közvetett veszélyei ennél még nagyobbak.

Épp ezért az MTA szerint

„A fentiek alapján a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezése ökológiai és tudományos alapokon nem indokolt.”

A Greenpeace ehhez azt is hozzáteszi, hogy a kémiai gyérítésnek immár van bizonyítottan és a gyakorlatban működő alternatívája, ami ráadásul gazdaságosságban is felveheti a versenyt a jelenleg alkalmazott módszerrel, mint írják,

„A Greenpeace évek óta javasolja, hogy a környezetpusztító kémiai védekezésről hazánk is döntően álljon át a fenntarthatóbb módszerre, ami a szelektív, azaz csak a csipőszúnyoglárvát pusztító gyérítésre. Ez a módszer külföldön már hatékonyabbnak bizonyult, és nem jár magasabb költségekkel.”