Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Uniós pénzből lehetne jobb lakhatásuk a rászorulóknak Hajdúhadházon, mégis több család retteg, hogy elveszti otthonát

Hajdúhadház még tavasszal került be azzal a hírekbe, hogy több család lakhatása veszélybe került, miután a település elnyerte az Európai Unió városfejlesztési támogatását. Az érintettek szociális bérlakásokban laknak a „Tyúktelepen”, így ismerik helyben a két házsornyi Irinyi utcai lakást, amelyek bekerültek a fejlesztési projektbe, mint beavatkozási terület: az önkormányzat most felújítaná a lakásokat.

Azonban az évtizedek óta ott élő családoknak, vagyis uszkve nyolcvan embernek, közülük nagyjából ötven gyereknek az önkormányzat mindeddig nem nyújtott elfogadható vagy akár reális lakhatási alternatívát. Miközben láthatóan azon dolgozik, hogy mihamarább véglegesen elköltözzenek – hogy hova, az szinte mindegy.

Az önkormányzat váltig állítja, hogy nincs veszélyben senkinek a lakhatása, a lakók azonban nincsenek erről meggyőződve. Noha elméletben kapnak támogatást ahhoz, hogy új otthont találjanak, ez a gyakorlatban nem sokat ér.

És bár természetesen látják, tudják és bőrükön érzik, hogy a jelenlegi lakáshelyzetük messze elmarad az ideálistól, a bizonytalanság miatt a legtöbben nem akarják elhagyni házaikat.

Május végén Hajdúhadházon jártunk, ahol beszélgettünk az érintett lakosokkal, a lakhatásukat védő civilekkel, valamint a jegyzővel, és a polgármesterrel is összefutottunk.

Mint az előbbiektől megtudtuk, a város vezetése változatos módszerekkel dolgozik a lakók elköltöztetésén. Noha többször és határozottan állította, úgy nekünk, mint nyilvánosan Dr. Kiss Katalin jegyző és Csáfordi Dénes polgármester is, hogy egyetlen lakó ellen sem terveznek lakáskiürítési eljárást indítani – legalábbis egyelőre. Ugyanakkor, a nekünk nyilatkozó lakók és civilek szerint is úgy tűnik, hogy az önkormányzat mereven elzárkózik a lakásbérleti szerződések megújításától. Kiss azt is elmondta nekünk, hogy szeptemberig nem is lehet kilakoltatási eljárásokat indítani, de később, télen sem szeretnének ilyet kezdeményezni.

Az önkormányzat nyilatkozata, melyet emailben küldött szerkesztőségünknek:

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az ingatlan valamennyi bérlőjének és jogcím nélküli használójának lakhatása megoldódjon.

Az önkormányzat anyagi támogatással segíti az ottlakókat.

Hangsúlyozni szeretnék, hogy a bérlakásban lakók nem kerülnek kilakoltatásra, kiürítési pert nem indított Hajdúhadház Város Önkormányzata.

Ezzel szemben több lakó is azt mondta nekünk, hogy a jegyző, valamint a polgármester megnyilvánulásai alapján arra számítottak, hogy május 23. után ki kell költözniük, mert úgy tudták, hogy nem fogják meghosszabbítani a bérleti szerződéseiket. Az önkormányzat már korábban felszólította őket a lakásaik elhagyására, moratórium pedig csak addig védte volna őket – ha a kormány nem hosszabbította volna meg a veszélyhelyzet lejártáig. Azt is megtudtuk, hogy a túlnyomó többségnek nincs hova mennie, és míg ez a helyzet áll fenn, nem is tervezi elhagyni lakhelyét.

Az önkormányzat a lakásbérleti szerződések korábban szokásos, évenkénti meghosszabbításától zárkózik el. Az viszont a lakók pozícióját erősíti, hogy a kormányzat egyik válságkezelő intézkedése miatt az önkormányzati lakások bérlőinek a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró szerződéseit a bérlők egyoldalú jognyilatkozattal is meghosszabbíthatják – a veszélyhelyzet idejére. Ezzel a lehetőséggel pedig az Irinyi utcai családok éltek is.

A családok ügye tehát jogi értelemben egyébként sem tart ott, hogy ki lehetne őket lakoltatni. Ők mégis rettegnek ettől, annak ellenére is, hogy az önkormányzat egyelőre nem kezdeményez lakáskiürítési eljárást, és a jegyző, valamint a polgármester ígéretei szerint ezt a következő hónapokban sem tervezik.

Más eszközökkel ugyanakkor nagyon is igyekeztek a lakókat kiköltözésre bírni az elmúlt időszakban.

Ezek egyike, hogy az önkormányzat felajánlott a lakóknak egy települési támogatást, melynek célja elvileg az lenne, hogy piaci albérletekbe vagy családtagokhoz, de mindenképpen elköltözzenek a lakók. Ezzel az a probléma, hogy mindössze 85 ezer forint egyszeri támogatást jelent – ez pedig korántsem elég ahhoz, hogy stabilan lakást bérelhessenek a lakók. Mindazonáltal többen felvették a támogatást, hisz az érintettekkel állításuk szerint azt éreztették, hogy mindenképp el kell hagyniuk a telepet, az összeg pedig jól jött a szorult helyzetben lévő családoknak.

Az, hogy másutt próbáljanak lakást bérelni, sokuk szerint azért sem megoldható, mert több esetben is előfordult, hogy amint egy-egy kiadó ház tulaja megtudta, hogy „tyúktelepiek” érdeklődnek ingatlanja iránt, már akkor se lett volna hajlandó kiadni azt, ha az meg tudták volna fizetni a bérleti díjat. Az önkormányzat mindenesetre köti az ebet a karóhoz, és még ha az AVM aktivistái szerint e támogatás kifizetése alapján nem is lehet kiköltözésre kötelezni a lakókat, előfordult, hogy lakcímbejelentő lapokat osztogattak nekik, hogy kijelentkeztessék őket a szociális bérleményből.

Az, hogy a 85 ezer forintos támogatás folyósításáért cserébe az önkormányzat elvárja, hogy a családok költözzenek ki, a lakók érdekeit képviselő A Város Mindenkié csoport aktivistája, Misetics Bálint szerint nem tűnik jóhiszemű eljárásnak. Mint a Mércének elmondta, az önkormányzat munkatársai rábeszélték a lakókat a támogatás felvételére. Ezt követően, mikor a lakhatási szervezet önkéntesei betekintést szerettek volna nyerni az anyagokba, és az érintettekkel együtt ki akarták kérni a vonatkozó kérelmet és határozatot, akkor előfordult, hogy az ügyintéző törvénysértő módon megtagadta a betekintés lehetőségét.

Az önkormányzat szerint további segítséget jelenthet a tyúktelepiek lakhatásának megoldásában a fiatalok lakáshoz jutási támogatása. Ez egy helyi támogatás, aminek keretében az önkormányzat lakásvásárlás esetén a vételár tíz százalékát átvállalja.

Egy, a támogatási feltételeknek megfelelő ingatlan nagyjából 3-5 millió forintba kerül a jegyző szerint, ami azt jelenti, hogy 2,7-4,5 millió forintot kellene egy-egy családnak előteremtenie, hogy igénybe vehessék az önkormányzat segítségét.

Ami a lakók anyagi, szociális helyzetét tekintve lényegében lehetetlen. Magyarán, noha az önkormányzat névleg több módon is segíti a lakók alternatív lakhatáshoz jutását, ezek a támogatások, segítségnyújtási formák voltaképpen nem kihasználhatók, vagy nagyon kismértékű, elhanyagolható segítséget nyújtanak a lakhatási szegénységben élő tyúktelepieknek.

Misetics szerint megviseli a családokat, hogy nem tudják, hol lesz az otthonuk, lesz-e otthonuk egyáltalán, mindez az egészségüket is veszélyezteti. Pedig többségüknek még jelenleg is érvényes bérleti szerződése van, annak a kormányzati intézkedésnek az eredményeként, amely lehetővé tette a veszélyhelyzet idején lejáró bérleti szerződések meghosszabbítását az önkormányzati bérlakások esetében – az önkormányzat szándékától függetlenül.

Misetics Bálint azt is hangsúlyozta, hogy még ha valakinek le is jár a bérleti szerződése, nem lehet automatikusan kirakni. De a legfontosabb, hogy az önkormányzat tisztviselői többször is hangsúlyozták, hogy nem szándékoznak lakáskiürítéseket kezdeményezni – tette hozzá.

Az aktivista elmondta, hogy több mint 80 ember lakik a Tyúktelepen hosszú évek, a felnőttek esetében évtizedek óta. Zsúfolt, rossz lakásokról van szó, de ezeknek az embereknek ez az otthonuk, és az alacsony bérleti díjat meg tudták és meg tudják fizetni. Noha a kiinduló állapot nem volt ideális, mégis lakhatást nyújtott a családoknak. Most pedig az Európai Unió pályázata révén hozzáférése lenne az önkormányzatnak helyi viszonylatban jelentős forrásokhoz, amit épp arra használhatnának, hiszen erre kapták, hogy többek között ezeknek a családoknak a lakhatási körülményeit javítsák.

Ez egyébként a pályázat kiírásában is szerepel: az önkormányzatnak többek között kötelessége biztosítani, hogy az érintett lakók helyzete ne romoljon. Ez pedig az AVM szerint nem is megoldhatatlan feladat: az önkormányzat biztosíthatna a lakók számára átmeneti elhelyezést, miközben meghosszabbítja a bérleti szerződéseket, és lakásaik felújítása után visszaköltözhetnének otthonaikba.

Ha pedig nem ezt a lehetőséget választja a város vezetése, akkor a lakhatási szervezet szerint az jelenthetne még alternatívát, ha legalább a jelenlegivel megegyező minőségű lakhatási lehetőségeket biztosítanának a rászorulóknak.

Csáfordi Dénes polgármester személyes találkozásunk alkalmával nem kívánt hivatalosan nyilatkozatot tenni. Azóta kerestük telefonon, de sajnos nem sikerült vele beszélnünk, ezért írásban küldtük el neki kérdéseinket. Amint válaszol, cikkünket frissítjük.

  • Mikor a település pályázott az uniós forrásokra, hogyan számoltak? Maradhattak volna az eredeti tervek szerint az Irinyi utcai szociális bérlakások lakói, vagy sem?
  • Hogyan kívánja a város megakadályozni a lakosok hajléktalanná válását, ahogy az törvényi kötelezettsége is?
  • Milyen megoldásokat ajánlottak fel a lakóknak? Az általános anyagi helyzetüket figyelembe véve reálisnak találja ezeket a lehetőségeket?
  • Ha a város kap összesen 650 millió forintot, akkor milyen logika alapján kerülnek egyes emberek rosszabb helyzetbe?
  • A pályázati felhívás elvileg előírja, hogy minden, a projektben érintett család lakhatásáról kötelező gondoskodni. Mit kíván ennek érdekében tenni az önkormányzat?
  • Ha nem sikerül rábírni a tyúktelepieket a költözésre, így meghiúsul a felújítás, akkor a pályázatba foglalt többi fejlesztést, valamint magát a pályázatot is elengedik?
  • Terveznek a jövőben lakáskiürítési eljárásokat indítani az Irinyi utcában? Ha nem, akkor ez milyen időtávra vonatkozik?
  • Van arra kilátás, hogy a lakókkal új bérleti szerződéseket kössenek?
Címlapkép: Mérce.