442 igen szavazattal, 203 ellenszavazattal és 51 tartózkodással hagyta jóvá az Európai Parlament az új klímatörvényt, melynek célja, hogy az EU 2050-re elérje a „klímasemlegességet”, azaz egyensúly álljon fel a kibocsátott szén-dioxid és a légkörből kivont, elnyelt szén-dioxid között.

A törvény kritikusai szerint az új törvény alálő ennek a célnak.

Az európai Zöld Frakció álláspontja szerint nem elegendő, hogy a jelenlegi klímatörvény alapján 2030-ra csupán 55%-kal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását, mert ez a cél még a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak sem teljesíti. A 2015-ös párizsi egyezmény 2° alatt tartotta volna a felmelegedés mértékét, a Zöldek szerint viszont ehhez legalább 65%-os szén-dioxid kibocsátás csökkentésre lenne szükség az EU-ban.

A klímatörvény menetrendje a következők szerint alakulna:

• 2023: A párizsi egyezménybe foglalt globális felülvizsgálat ekkor zajlik le. Az Európai Bizottság is ekkor határozza meg, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az EU 2050-ig anélkül, hogy az Unió megsértené a párizsi egyezményt. Ez alapján az úgynevezett „szén-dioxid büdzsé” alapján határozzák meg a 2040-es célkitűzést is.
• 2030: Az új klímatörvény szerint ekkorra kell 55%-kal csökkenteni a kibocsátást. Ennek értéke egy korábbi rendelkezésben csupán 40% volt.
• 2040: Az ez évi célról 2023-ban határozna a Bizottság.
• 2050: Ekkorra kell elérni a klímasemlegességet, hogy a klímaváltozás következményeit megfelelően mérsékelni lehessen.

Jytte Guteland, a javaslat jelentéstevője is felemás véleménnyel van a klímatörvényről:

„Én ugyan még messzebb mentem volna, de tudományon alapuló, jó megállapodás született, amelynek nagy hatása lesz.” – fogalmazott a Szocialisták és Demokraták frakciójának svéd képviselője. 

A klímatörvényről szóló vitán a fideszes Tóth Edina és a DK-s Rónai Sándor is a törvény érdekében szólalt fel.