Szél Bernadett kikérte Müller Cecíliától azt az állásfoglalást, amire hivatkozva körlevélben közölték a kórházakkal, hogy a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőket csak fizetős PCR-teszttel engedhetik be az intézménybe – közölte tegnap a Facebook-oldalán a független képviselő. A tisztifőorvos azonban 45 napot kért erre, a Szél szerint „félperces munkára” ráadásul, ahogy a képviselő fogalmaz, elszúrta az indoklást — „amit egyébként tovább tarthatott összeállítani, mint ameddig a csatolás tartott volna”.
„Müller azt akarta elmondani, mennyi dolguk van, úgyhogy kezdésnek felsorolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ közfeladatait, amire nem hivatkozhat, mert ez ugyebár az alapfeladata, majd az egészségügyi (!) válsághelyzetből következő feladatokat, amire szintén nem hivatkozhat, mert a 45 napos hosszabbítást lehetővé tevő rendelet jogilag akkor engedi a hosszabbítást, ha az igény határidőn belüli teljesítése „a közfeladatot ellátó szerv VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ közfeladatai ellátását veszélyeztetné.””
Szél szerint a tisztifőorvos semmilyen veszélyhelyzeti közfeladatra nem hivatkozott, ami szerinte nem is meglepő, hisz az operatív törzs feloszlott, maga Müller pedig még június elején jelentette be, hogy véget ért a járvány harmadik hulláma. A képviselő így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH) fordul, foglaljon állást konkrétan ebben az ügyben, és általánosságban abban is, hogy ellenőrizzék, a kormány alkotmányellenesen korlátozza-e a közérdekű adatok megismerését.
Szél Bernadett feljelenést tett Müller Cecília tiszti főorvossal szemben: február 8-án Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott tájékoztatására válaszolva, Hadházyt (minden bizonnyal véletlenül) a címzettek között hagyva, azt a kérdést tette fel a tisztifőorvos a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak, hogy
„Kedves Kollégák! Erre nincs jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen. Cili”
A rendőrség akkor a keresetet arra hivatkozva elutasította, hogy ők nem tártak fel hivatali visszaélést az ügyben.
Ahogy arra korábban a K-Monitor is felhívta a figyelmet, ez a 45 napos hosszabbítás azonban csak akkor kérhető, ha a feladatellátást valóban veszélyezteti a kérés megválaszolása, erről pedig az igénylőt tájékoztatni kell, tehát meg kell indokolni a halasztást. „Ha nem látna ellenséget a kérdezőben a hivatal, akár azt is megírhatná, pontosan miért indokolt a hosszabbítás” – írja a szervezet.
Az Alkotmánybíróság is ezzel egybehangzó döntést hozott április 15-én: ugyan maga a rendelet nem alkotmányellenes, de annak alkotmányos használatának feltétele az, hogy az alkalmazását az állami szerv megfelelően megindokolja.
Szél egyébként nemrégiben az ombudsmanhoz fordult a fizetős PCR tesztek ügyében, aminek legfrissebb fejleményeiről ma adott tájékoztatást. Eszerint
az alapjogok biztosa is elismerte, hogy aggályos lehet az egészségügyi ellátások védettségi igazolványhoz kötése.
Így az ombudsman Szél panaszbeadványa alapján vizsgálatot indított és megkereste az egészségügyért felelős államtitkárt.
Szél szerint itt most az történik, hogy a kormány minden jogszabályi alap nélkül, utasítások alapján tette fizetőssé a PCR-teszteket a műtétre váró, védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők számára, ráadásul semmilyen tájékoztatást nem nyújtva erről az állampolgároknak.
„Magyarul alapjogokat korlátoznak úgy, hogy a korlátozás alapját képező utasításokat és tájékoztatókat eltitkolják az emberek elől.”
Bár az említett tájékoztató levelet Müller Cecília nem adta ki a képviselőnek, egy állampolgár mégis eljutatta azt hozzá. A június 18-i levelében, amit egy korábbi, 14-i levél „egységes alkalmazása és értelmezése” érdekében írt, a tisztifőorvos úgy fogalmaz:
„Egynapos és járóbeteg-ellátásban a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező személyek esetén kizárólag invazív beavatkozások – vérvétel kivételével – előtt szükséges a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli SARS-CoV-2 PCR teszt eredmény és a beavatkozás napján elvégzett negatív antigén gyorsteszt eredmény.”
Azaz helytálló a Szél Bernadett panaszában is szereplő állítás miszerint még a járóbeteg-ellátásban is kértek fizetős teszteket.
A fizetős tesztelési rendszert és ezzel együtt tulajdonképpen a „fizetős műtéteket” Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter lengette be, amely számos szakmai és érdekvédő szervezet, valamint az alapvető jogok biztosa szerint is problémás. A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő szervezet szerint például kifejezetten diszkriminatív és alaptörvény-ellenes szabályozást vezetett be a kormány, amikor a védettségi igazolványhoz kötötte a legtöbb szolgáltatás igénybevételét. Az igazolvány ugyanis nevével ellentétben valójában nem a védettséget igazolja, hiszen a kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége
Ahogy arról korábban beszámoltunk, bár az ombudsman szerint semmiféle jogalapja sincsen a műtétek és az ellátás előtti fizetős PCR tesztek kötelezővé tételének, mégis többen jelezték, hogy fizetniük kell az oltatlanoknak. Ezzel az egyébként ingyenes szolgáltatások fizetőssé válnak, diszkriminatív alapon.
