Június 13-án, vagyis vasárnap van a védőnők napja, a kormány pedig szokásához híven kirakott egy videót a Facebookra, melyben a hivatalos formában immár 106 éve működő magyar védőnői rendszert, valamint a védőnőket méltatja.
Mindazonáltal a videó legfőbb üzenete, hogy a kormánynak van miért meglapogatnia a saját vállát, és ezt szégyentelenül meg is teszi.
Mint Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere mondja,
„ahogy önök megtettek mindent a magyar gyermekekért, magyar családokért, a magyar kormány is megtesz önökért mindent”.
Ami így, ebben a formában nem igaz, vagy legalábbis azt jelenti, hogy a kormánynak igen sajátos elképzelései vannak arról, mi mindent is kellene a védőnőkért (és úgy általában az egészségügyi dolgozókért) tennie.
Noha a videóban elmondatják egy védőnővel, hogy milyen fantasztikus dolgokat tesz értük a kormány – nevesül a védőnők is részesülnek az egészségügyi dolgozók négylépcsős béremeléséből – azt Kásler elfelejti megemlíteni, hogy számtalan más szakmával egyetemben a védőnőknek is megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya.
Ami azt jelenti, hogy miközben az erkölcsi és anyagi megbecsültségük nem tükrözi, milyen kemény és fontos munkát látnak el – ahogy egyébként a videóban megszólaló védőnő, Lőrinczi Orsolya is elmondja, „ez csak elhivatottsággal végezhető munka”.
Ami kétségkívül igaz a várandós anyákkal, csecsemőkkel, kisgyermekekkel, családokkal foglalkozó védőnői hivatásra, ahogy igaz egyébként valószínűleg az egészségügy talán minden területén. Azonban nem szabadna, hogy csak a hivatástudat és mikor épp érvényben van, a felmondási tilalom tartsa a szakembereket ezen a fontos és nemes pályán.
Noha fontos a 2019. és 2022. közötti lépcsőzetes béremelés, a közalkalmazotti jogviszony elvesztésével a védőnőknek is jelentősen sérültek az érdekeik. A közalkalmazotti státusz, valamint bértábla ugyanis nagyjából arra jó, hogy kiszámíthatóbb munkaviszonnyal és fizetésekkel és különböző kedvezményekkel kompenzálja a közszféra versenyszférához képest alacsonyabb béreit.
Ahogy az is abszurd, hogy a közszférában dolgozó, közfeladatot ellátó és végső soron a költségvetésből fizetett munkavállalókra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a versenyszférában dolgozókra, és éppoly kevés garancia védje a megélhetésüket és a munkaviszonyukat.
Persze nem arról van szó, hogy a kormány ne tenne semmit a védőnőkért. A sokat emlegetett béremeléssel például talán sikerül évek alatt megfelelő szintre hozni a régóta egyre értéktelenedő béreket, bár az egészségügyi dolgozók érdekképviselete szerint ennek akkor lett volna értelme és megtartó ereje, ha egyben hajtják végre az emelést, nem évekre felszeletelve. A dolgozók jogviszonyának a megváltoztatása pedig egyértelműen hátrányosan érinti őket.
Szóval azért lenne még mit tenni.