Orbán Viktor ma délelőtt a Világgazdaság szervezésében megrendezett Magyarország Újraindul! konferencián tartott beszédet, a járvány okozta gazdasági válságból való kilábalásról, a következő években tervezett újraindítási program legfőbb elemeiről, terveiről. Elmondta, hogy célja a 200 ezer forintos minimálbér, és „ha a számok úgy állnak” akkor visszaadják a gyermekes családok idén befizetett jövedelem adóját is.

A konferencián előtte Matolcsy György jegybank elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke szólaltak fel.

GDP, Rejtő Jenő, hitelmoratórium és a hiány

A miniszterelnök beszéde elején az előtte szólók által elmondottakra reagált. Így Matolcsy Györgyre, aki arról beszélt, hogy 2022-re akár a 6 százalékos GDP emelkedést is elérhetjük.

„Ilyenkor mindenkinek normális reakciója, hogy visszanyúljon a szakirodalomhoz, ami számára Rejtő Jenő könyveit jelenti. Valamelyikben van egy történet, amikor egy nyomravezetőnek felkínálnak száz dollárt, akkor azt mondja, hogy ígérjenek inkább tízet, mert azt már látott.”

Orbán így érezte magát, amikor a jegybankelnök 6%-os GDP növekedést emlegetett. A jövő évi költségvetés 5,2%-kal számol.

A hitelmoratóriummal kapcsolatban elmondta, abból nem lehet kiugrani, hanem egy „értelmes menetrend” szerint lehet csak kijönni, ezért hosszabbították meg azt szeptemberig, hogy legyen idejük megállapodni a Bankszövetséggel és a Nemzeti Bankkal arról, hogy milyen változások és hogyan történjenek meg. Korábbi előadásában Varga Mihály is arról beszélt, hogy olyan megoldás kell a moratórium végére, ami nem lehetetleníti el az azzal élő 50 ezer vállalkozást és 1 millió magánszemélyt.

Ahogy arról korábban mi is írtunk, a „csodafegyverként” beállított hitelmoratórium tízezreket sodort, sodorhat adósságcsapdába azzal, hogy a ki-nemfizetett kamatok utólagos törlesztésével akár 10 (de szélsőséges esetben akár 25-30) hónappal is meghosszabbodhat a hitelük futamideje.

Ezt sokan nem értették, mert a kormány és a Magyar Nemzeti Bank nem kommunikálta megfelelően a hitelmoratórium miben létét, azt, hogy hiteleik kamatozása a fizetés elodázástól még nem fog leállni.

A miniszterelnök elmondta, a költségvetési hiánnyal kapcsolatban a kormány céja, hogy idén 7,5%-ra, jövőre pedig 5,9%-ra csökkentse azt. Ez a jegybankelnöknek, aki 3%-ot javasolt nem tetszik majd, de a hitelfizetésre való nagymértékű költés „olyan megrázkódtatás lenne, amit nem bírnánk ki” – mondta el.

200 ezres célminimálbér és az újraindulás axiómái

A miniszterelnök az előtte szóló Parragh Lászlóra is reagált. Az iparkamara elnöke előadása végén megjegyezte, hogy az EU-n belül csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér, mint nálunk. Orbán szerint a bérminimumot is figyelembe kell venni, „ha a kettőt kombinálnánk, akkor jobban néznénk ki.”

Orbán a kormánytól megszokott tőkebarát logikát ismételte el a publikum előtt, noha csak a kis- és középvállalkozásokra tért ki, arról nem téve említést, hogy a kormány gazdaságpolitikája elsősorban a nemzetközi és a nemzeti nagytőke egyes frakcióinak kedvez. Szerinte a horizonton a 200 ezer forintos minimálbérnek kell lebegnie, de ha „rázúdítjuk” a 200 ezer forintos minimálbért a kis- és középvállalkozásokra, akkor tönkre fognak menni.

„Ha magasabb minimálbért akarunk (1-2 lépésben) akkor nekünk magas minimálbér kifizetéséhez a KKV-knak segíteni kell az őket terhelő adók csökkentésével.”

A miniszterelnök a reakciók után elmondta, tőle nem azt várják, hogy ezen a konferencián gazdaságpolitikai fejtegetésekbe bonyolódjon, hanem hogy az elhangzottakat egy nemzetstratégiai keretbe illessze.

Mivel nehéz helyzetben vagyunk, amikor éppen újra kell indulni, ezért szerinte néhány axiómát meg kell ilyenkor ismételni:

• Az első: A kihívás nem kormányzati természetű, nem politikai kihívás, hanem totális gazdasági és társadalmi kihívás, így a válasznak is túl azon mutatni, széles körű összefogásban.
• A második, hogy gazdaságpolitikát nem lehet pártalapon csinálni „Mindenkire szükség van, pártállástól függetlenül.”
• A harmadik úgy hangzik, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni, így a jövő évi az újraindulás költségvetése lett.

Ismeretlen vizeken az új Operatív törzsekkel a globális minimumadó ellen

Elmondta azt is, a feladat nagy lesz. Ő ugyan már sokféle válságot látott, háborút a déli szomszédunknál, árvizet, vörösiszap katasztrófát, deviza károsultakat, pénzügyi válságot és migrációs válságot. Azt hitte, már nem tudnak neki válságból újat mutatni de tévedett.

„Amiben most vagyunk, a körülmények, teljesen újak, ismeretlen vizeken hajózunk. Ilyen, hogy a teljes világgazdaság minden tagja érintett, szinte minden népcsoportot, ahogy egy ilyen válság miatt leállt gazdaságot sem láttunk úgy az újraindítási teendő sem kopogtatott be.”

Ezután köszönetet mondott a helytállásért Matolcsy György kormányzó úrnak (sic!), aki alapot teremtett a védekezésre, Varga Mihálynak, aki a gazdaságvédelmi operatív törzset vezette. De most lezárul a gazdaságvédelem szakasza és kezdődik az újraindításé, amihez megint kellenek operatív törzsek. Így bejelentette a két újonnan induló szervet:

• A gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzset Szijjártó Péter külügyminiszter vezeti majd. Mivel Orbán Viktor szerint „ő az egyetlen ember a kormányban, aki képes egyszerre két helyen lenni”. (Az, hogy a miniszterelnök arra gondolt-e amikor a külügyminiszter az Adrián jachtozva posztolt képet az irodájából, nem derült ki.)
• A társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzset pedig Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetheti majd.

A globális minimumadó kapcsán, ami a magyar kormány jelenlegi adópolitikájával szembemegy, elmondta, most valakik kitalálták, hogy majd nem engedik, hogy verseny legyen az adópolitikából. Szerinte abszurd, hogy bármilyen szervezet megmondja, milyen adó lehet Magyarországon, ráadásul itthon nem azért alacsony (9%-os) a vállalatok adója, mert mi „offshore-ozni” hívjuk ide a cégeket, hanem itt valós befektetések történnek.

„De nem eszik ezt olyan forrón. Lehet, hogy több választást is megnyerünk addig, amíg ebből lesz valami”

– tette hozzá tapsvihar közepette, majd elmondta, azért érdemes lesz B és C tervvel is készülniük, amivel meg tudják majd segíteni a globális adózás alá vont vállalatokat. (Annak ellenére, hogy az OECD terve szerint a  minimumadó  csak a 100 legmagasabb bevétellel rendelkező vállalatra vonatkozna, így a magyarországi adóemelés magyar cégeket nem, csak a hazánkba adóelkerülés céljából érkező multikat érintené.)

Új világrend, legközelebb hamarabb kell a magyar vakcina

Szerinte most a legfontosabb, az 1 millió dolláros kérdés az, hogy minden olyan lesz-e, mint a járvány előtt, vagy valami új következi. Ezt még senki sem tudja biztosan, de úgy véli már most is megismerkedtünk a világ felforgatásának legmélyebb lehetőségeivel.

„Egy dolgot tudok mondani biztosan, ami iránytű lehet: változások lesznek. Az európai és a világgazdaságban is. Ehhez alkalmazkodnunk kell.”

Úgy véli, kiderült, hogy a világgazdaság és azon belül különösen az EU törékeny, így most mindenki a biztonságra fog törekedni. Így nekünk is fel kell készülnünk arra, hogy magunkról tudjunk gondoskodni, akár egy hasonló válság idején is: önellátónak kell lennünk orvosi védőfelszerelés, vakcina, fertőtlenítőszer és lélegeztetőgép gyártásban is.

Szerinte az, hogy 16 hónappal az egészségügyi válság kezdete után azt mondják, hogy 2022 végére várható csak a magyar vakcina, elfogadhatatlan.

Ezért ki kell építeni azt a tudományos, szellemi és laboratóriumi hátteret, amivel ez az idő jövőben sokkal rövidebbre csökkenthető. (Ehhez például remek alapot teremthetne az egyetemek támogatása – aminek éppen az ellenkezőjét teszi a kormány. Csak ma 155 milliárd forintot vontak el a felsőoktatásból.)

A miniszterelnök a vakcinabeszerzések mentén rákanyarodott kelet-politikájára is. Szerinte egy ország nem állhat csak a nyugati, vagy csak a keleti lábán, ahogy ez „most is kiderült”. Ráadásul úgy gondolja, abban mindenki egyetért vele, hogy a világgazdaság súlypontja folyamatosan tolódik keletre. Egy exportorientált ország pedig nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen folyamatot ne kövessen le.

Munkahelyteremtés és SZJA-ígéret

A munkahelyteremtési terveiről elmondta, a céljuk az, hogy több munkahelyet hozzanak létre, mint ahányan dolgozni szeretnének, ezzel létrehozva a valós teljes foglalkoztatottságot, ahol a szocializmustól eltérően a munkahelyváltásra is lehetőség lesz majd. Persze itt sem ejtett szót arról, hogy a jelenlegi foglalkoztatottsági számoknak egy jelentős részét teszi ki a közmunkaprogram, amiből a kitörésre szinte semmiféle lehetőség nincsen.

„A migráció rossz dolog. Rossz az országok között, de belföldön is bajra utal. Mert azt mutatja, hogy nem tudunk ott boldogulni, ahol élni szeretnénk”

– helyezte migrációs keretbe Budapest ellenességét a kormányfő, azzal, hogy nem lehet az, hogy amíg főváros gazdaságilag az uniós átlag felett teljesít, addig a négy legszegényebb magyar régió az Unió legalsó 20 régiója között van. Bár a miniszterelnök itt mint szerencsétlen adatról beszélt erről, mégis kormányának 11 éve volt, hogy ezeket a különbségeket némileg csökkentse.

Beszéde végén elmondta, hogy a gyereket nevelő családokat megviselte ez a válság, sok olyan család van, akiknek hozzá kellett nyúlnia a tartalékjaihoz. Ha nagyobb GDP növekedés lesz, akkor itt a kérdés, hogy azokkal a forrásokkal mit kezdjünk. Így bejelentette, hogy ma délután egy olyan javaslatot fog benyújtani a kormányhoz, amilyenre még nem volt példa:

Ha sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP növekedést (miközben a költségvetést 4,3 tervezték) akkor a gyermeket nevelő szülőknek visszaadják a 2021-ben befizetett adót, „úgy ahogy van”.

Az adó visszafizetésre jogosult családok felső határa az átlagjövedelmet keresőknél lesz, mivel a leggazdagabbaknak „nincs szüksége arra”. Szerinte ez, így 550-580 milliárd forintos összeget jelent majd.