Fontos lépést tettek tegnap a legnagyobb gazdaságokat tömörítő G7 országok találkozóján azok pénzügyminiszterei a világ legnagyobb bevételű technológiai cégeinek adóelkerülése ellen. A G7 országok pénzügyminiszterei egyetértése jutottak és elkötelezték magukat a multikra kivetendő globális minimumadó mellett.
A tervezet szerint 15%-os minimumadó azokat a legnagyobb cégeket (általában techóriásokat) érintené, akik a valós működési helyük magasabb adóit elkerülendő, adóparadicsomokba jelentik be magukat, így elkerülve a közösbe való befizetést.
„Örömmel jelenthetem be, hogy ma, több éves egyeztetés után, a G7 országok pénzügyminiszterei történelmi megállapodást kötöttek a globális adórendszer reformjáról.”
– mondta el a találkozó után Rushi Sunak, házigazda ország Nagy Britannia pénzügyminisztere.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyi vezetői egyetértettek abban, hogy az ilyen típusú kötelezettség elkerüléseknek elejét kell venni, és a 15%-os minimumot is elfogadták.
Szíjjártó Péter korábban úgy nyilatkozott, a magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, ugyanis ez Magyarországon adóemeléshez vezetne. Mivel Magyarország is egyike azon országoknak, ahol ezek a multinacionális, dollármilliárdos bevételeket elszámoló cégekre kedvező adózási feltételek várnak.
Az adózás kijátszására jó példa az Amazon versus EU ügyben született Európai Bírósági ítélet, ami az óriáscégnek adott igazat.
Az Európai Bíróság ítéletében elutasította az Európai Bizottság 2017-es döntését, miszerint az Amazon óriásvállalatnak nyújtott luxemburgi adókedvezmények tiltott állami támogatásnak minősülnek, így nem fogadta el a testület kérvényét arra vonatkozólag sem, hogy az amerikai cég 250 millió dollárt fizessen vissza Luxemburgnak.
Világszerte, valamint az Unióban is felmerült már, hogy az óriásvállalatok szinte üzemszerűen kerülik el az adózást, emiatt is tudnak olyan olcsók a szolgáltatásaik, és lehetnek jövedelmezőbbek befektetőik számára.
A minimumadó a tervek szerint csak a 100 legmagasabb bevétellel rendelkező vállalatra vonatkozna, így a magyarországi adóemelés magyar cégeket nem, csak a hazánkba adóelkerülés céljából érkező multikat érintené.
Az OECD által koordinált tervezet a vállalatok külföldön szerzett bevételeire vonatkozna, így, ha egy cég egy másik országban a minimumnál alacsonyabb adót fizetne, akkor azt az anyaország „felemelhetné” a minimumig. Az OECD szerint a globális minimumadó rendszerében a megkérdezett országok nagyrésze egyetértene, egyedül a minimum mértékében nem sikerült még széleskörű konszenzust találni.
A terv végelegesítésére a jövő hónapban megrendezendő G20-as találkozó után lesz lehetőség, ahol majd kiderül, mennyire széleskörű annak támogatottsága. Itt dőlhet majd el az is, hogy pontosan mely cégekre, milyen számítások mentén alkalmazzák majd az adóztatási rendszert.
