Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Élete végéig börtönben marad Ratko Mladics a srebrenicai népirtásért a Hágai Bíróság ítélete alapján

Ítéletet hirdetett a Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornok által elkövetett emberiség ellenes bűnök ügyében kedden az ENSZ Nemzetközi Büntetőbírósága, illetve az annak ügyeit átvevő Nemzetközi Törvényszéki Mechanizmus (MICT) . A volt Jugoszlávia területén a ’90-es években zajló háborúk során emberiesség elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonására megalakított bírói testület 2017-ben hozta első ítéletét a „boszniai mészárosnak” is nevezett Mladics ügyében, ahogy arról akkor mi is beszámoltunk.

Akkor többek közt az 1995-ös srebrenicai mészárlásban játszott szerepe miatt ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, ám tavaly augusztusban egy sor további népirtó cselekedettel kapcsolatban is vádat emeltek ellene, ő maga pedig fellebbezett az ítélete ellen, így mind a további genocídium-vádak, mind a fellebbezés ügyében döntenie kellett a hágai törvényszéknek.

A Nemzetközi Törvényszéki Mechanizmus mostani határozatában – egy bíró különvéleménye mellett – elutasította Mladics fellebbezését, és másodfokon is kimondta a volt tábornok bűnösségét

  • a Szarajevó lakossága ellen 1992 és 1996 között elkövetett terrorcselekményekben,
  • a civil lakosság ellen elkövetett törvénytelen támadásokban
  • az erőszakos kitelepítésekkel, fogolyszedésekkel és tömeggyilkossággal véghezvitt srebrenicai népirtás elkövetésében
  • az ENSZ békefenntartóinak foglyul ejtésében.

Bűneiért Ratko Mladics másodfokon is életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

A srebrenicai mészárlás az ENSZ hivatalos számai szerint 8300 férfi lakos életébe került, amikor a holland ENSZ békefenntartók képtelenek voltak megakadályozni, hogy Ratko Mladics boszniai szerb felkelő hadserege körbevegye a főleg muszlim bosnyákok által lakott, kelet-boszniai Srebrenica-Žepa-Goražde térségét. Mai tudásunk szerint, ahogy a véres balkáni háború a végéhez közeledett, 1995 július 11-én a szerb szakadárok a falvanként kevert muszlim-szerb népességű területen a muszlimok etnikai tisztogatását határozták el.

Erre szolgált a srebrenicai offenzíva, amelyet követően a környező területekről több, mint 35,000 bosnyák áramlott ki a mai Boszniai Szerb Köztársaság területéről, az ENSZ által még  ellenőrzött tuzlai reptér melletti menekülttáborba.

A népirtás azért különösen szégyenletes a nemzetközi közösség számára, mert Srebrenica-Žepa térségét korábban az ENSZ által védelmezett semleges zónának nyilvánították. Az azóta Hágában tetteiért 40 év börtönre ítélt Karadzsics és a belgrádi kormány úgy látta, az ENSZ katonai parancsnoksága diplomáciai okokból képtelen lenne egységesen cselekedni, ha a zónába a szerb csapatok betörnének, így gyakorlatilag azt csinálnak Banja-Luka térségében, amit csak akarnak.

Számításuk a holland békefenntartó csapatok ambivalens hozzáállása miatt be is jött.

Az 1995-ös daytoni békefolyamat során Boszniát végül felosztották a két kisebb államra- Bosznia-Hercegovinai Föderáció és Boszniai Szerb Köztársaság – Szarajevóban pedig elvileg föderatív központot hoztak létre. Az enyhülés jegyében az atrocitásról készített ENSZ jelentést 2004-re Belgrád, és a boszniai szerbek is elfogadták.

A daytoni béke gyakorlati következménye viszont az lett, hogy az ország gyakorlatilag mind a mai napig kormányozhatatlan, a banja-lukai szerb kormány ugyanis nem engedelmeskedik Szarajevónak, az ország bosnyák irányítású része pedig a nyugati szövetségesek gazdasági vazallusa, vajmi kevés valódi szuverenitással.

A srebrenicai mészárlásért azonban az elkövető szerbek és az őket védelmező Moszkva mellett súlyos felelőssége van az Egyesült Államok és Nagy Britannia kormányainak is:

Richard Holbrooke, boszniai ügyekkel megbízott amerikai diplomata az esemény után nem sokkal el is ismerte, politikai-diplomáciai taktikából a brit és amerikai ENSZ-csapatok parancsnoksága azt az utasítást kapta, hogy – habár a bosnyák enklávé elestéről hat héttel előtte tudtak – ne tegyenek semmit, hiszen a szerb kegyetlenkedés sajtóhírei segíthetnek majd a konfliktus gyors megoldásának követelése felé billenteni a közvéleményt.

Bruce Berton, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szarajevói küldöttségének korábbi vezetője Bosznia-Hercegovinában a helyi sajtónak nyilatkozva egyébként arról beszélt 2019-ben, hogy „riasztóan lassú” az ítélethozatal és egyáltalán a felderítés azon ügyekben, melyekben a délszláv háborúkban elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőit vádolják.

Az EBESZ szerint a délszláv állam nem fektet elég időt és energiát abba, hogy a legkomplexebb háborús bűnöket felderítse, holott ez nélkülözhetetlen a valódi bűnösök megtalálása és elítélése miatt.

Az EBESZ-vezető közölte azt is, hogy mintegy 800 nyitott ügyet tart számon a nemzetközi szervezet Bosznia-Hercegovinában, amelyekben legalább 5 ezer vádlott szerepel.

Berton szerint a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ügyeit átvevő nemzetközi törvényszéki mechanizmus (MICT) minden segítséget megad Szarajevónak, a délszláv állam viszont nem veszi kellőképpen figyelembe az EU és az EBESZ ajánlásait.

(IRMCT; detektor.ba)