Csak május 31-ig járnak a koronavírus-válság miatt nehéz helyzetben lévő ágazatok szereplői által igényelhető adómentességek és bértámogatások, derült ki Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkárának vasárnapi tájékoztatásából. Ezek a támogatások jelentették a kormány munkahelyeket és dolgozókat érintő válságkezelésének a jelentős részét, miközben a járvány következtében a munkájukat elvesztőket semmivel se segítette.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint az ágazati bértámogatás, aminek keretén belül a munkavállalóik bére felének a megtérítését igényelhették az arra jogosult szektorok cégei az államtól a mindenkori minimálbér másfélszereséig, április végéig mintegy 173 ezer munkavállaló megőrzéséhez járult hozzá. Mivel a járulékokat se kellett fizetni az elmúlt hónapokban, ezért az állam nagyjából a munkabér kétharmadát fedezte az ITM szerint.
A kormány márciusban a veszélyhelyzeti intézkedések miatt bezárásra kényszerült szektorokra is kiterjesztette a támogatást (például a fodrászokra, kozmetikusokra, kiskereskedelmi szereplőkre is), de a nyitással párhuzamosan a májusi időszakban alapvetően már csak a turizmus-vendéglátásban és a szabadidős szolgáltatásokban tevékenykedők igényelhették. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Flesch Tamás az ATV Híradójának nyilatkozva elmondta, ők abban bíztak, hogy néhány hónapig még kapnak bértámogatást.
„Szerettük volna, hogyha nyitás után legalább még egy-két-három hónapig megmarad a támogatás. Úgy tűnik, hogy ezt nem sikerült elérni a szektornak, úgyhogy ilyen szempontból ez nem túl előnyös, főleg Budapestet nézve. Nem tudjuk, mikor lehet itt a szállodáknak megélni támogatás nélkül. Az egyetlen remény a Foci Eb-re érkező vendégek” – mondja Flesch.
A híradóban egy második kerületi étterem tulajdonosa, Földvári Dániel pedig azt emelte ki, hogy „kis segítséget” jelentett ugyan a bértámogatás, de alapvetően nem ezen múlt a túlélés, ráadásul időközben a kiszámíthatatlanság miatt sokan elhagyták a pályát. „Természetesen azért jól jött volna, ha ez egy picit még tovább működhet” – mondja Földvári a bértámogatással kapcsolatban.
Magával a támogatással is adódtak bőven problémák az elmúlt hónapokban: emlékezetes, hogy év elején a vendéglátósok „sosem látott bértámogatás” címmel indítottak plakátkampányt, miután a novemberi zárást követően sokan még akkor se kapták meg a beígért támogatást. Ez annak volt köszönhető, hogy a bértámogatásokat csak utólag folyósították, a munkáltatóknak előbb ki kellett fizetniük a dolgozóik teljes bérét, ami sok helyen, épp a legnehezebb helyzetben lévő cégek esetén, kivitelezhetetlen volt.
Nem csak a vendéglátásban és a turizmusban szűnik meg holnaptól a bértámogatási program, hanem a kutatás, fejlesztés és innováció területén is, derült ki Palkovics László miniszter hétfői közleményéből. A munkáltatók tavaly áprilistól augusztusig, majd az év első öt hónapjában nyújthatták be bértámogatási kérelmeiket az ezeken a területeken dolgozó munkavállalóik után, de az ITM a járványhelyzet kedvező alakulása miatt a nyári meghosszabbítást már nem tartotta indokoltnak.
Palkovics szerint a bértámogatás csaknem 30 milliárd forinttal segítette a magasan képzett szakemberek munkahelyeinek megőrzését, a kormány programjának köszönhetően mintegy 1500 cég tarthatta meg mérnökeit és informatikusait a járványhelyzetben.
Az idézett közlemények ismételten megerősítették a kormány narratíváját azzal kapcsolatban, hogy a járványkezelés legfontosabb aspektusa a fertőződések és a halálos áldozatok csökkentése mellett a munkahelyek megőrzése volt. Orbán maga is többször szembehelyezte a Fidesz által képviselt „munkaalapú” társadalmat a szerinte az ellenzék által képviselt „segélyalapúval”, ennek megfelelően pedig
a járvány kirobbanása óta egyszer sem merült fel a kormány részéről például az álláskeresési járadék megemelése, vagy folyósítási idejének a meghosszabbítása (annak ellenére, hogy ezt több mint 12 ezer ember kérte petícióban).
Eközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb foglalkoztatási adataiból az derül ki, hogy áprilisban 4 millió 559 ezer foglalkoztatott volt, ami 57 ezer fős csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. A Portfolio értékelése szerint valószínűleg az áprilisi adatokban jelent meg a járvány harmadik hullámának a hatása (márciusban még nőtt a foglalkoztatottak száma februárhoz képest). A válság előtti időszakhoz képest (tehát 2019 tavaszával összevetve) most 80 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatottak száma – ugyanakkor sok mindent nem lehet kikövetkeztetni ezekből az adatokból, mivel a KSH módszertani okokból nem minden állásvesztőt tud a munkanélküliek kategóriájába sorolni azok közül, akik a járvány alatt elveszítették az állásukat – írja a Portfolio.
A bértámogatás tehát egyes szektoroknak valamennyi segítséget tudott nyújtani, de az egyes munkaválallókra vetítve nyilván csak akkor volt haszna, ha valamelyik érintett szektorban voltak hivatalosan foglalkoztatva. A munkanélküliek semmilyen segítséget nem kaptak, és
bár Orbán tavaly tavasszal még azt mondta, az álláskeresési járadék folyósításának három hónapjának letelte után „mindenkinek lesz munkája”, múlt pénteken már arról beszélt, hogy a „bérből és fizetésből élőket” – akik közé saját magát is besorolta – megviselte a járvány, és „van, aki elvesztette az állásást, és még nem tudott otthonról újat találni, mert a munka után menni kell”.
Bár ebben a megszólalásban már legalább elismerte a miniszterelnök, hogy nem mindenkinek maradt meg az állása a járvány alatt, de a felelősséget egyértelműen a munkavállalókra hárította – azaz egyáltalán nem várható, hogy a kormány álláspontja a munkanélküliek támogatásával kapcsolatban a jövőben megváltozna.
