Bár a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaberuházás ellen tiltakozó helyi civilek nemrég több levélben is felkeresték fel Bencsik Jánost,  Tata fideszes országgyűlési képviselőjét, kérve, hogy álljon ki Magyarország nagy tavainak védelméért, célzott választ nem kaptak, viszont a képviselő a napokban érdekes videót osztott meg Facebook-oldalán.

Ebben arról beszél: az az „elvárásuk”, hogy a Tatára érkező befektetők, vállalkozások, pénzemberek, „kellő odafigyeléssel, alázattal figyeljenek a hely szellemiségére, a közös örökségünkre és a tataiak elvárásaira is.”

A képviselő felhívja a figyelmet: az Öreg-tó partján csak kis és közepes léptékű beruházások valósultak meg az elmúlt évben, az állami pénzekkel megtámogatott Hellhez tartozó Avalon szállodalánc által felvásárolt területtel kapcsolatban pedig azt mondta:

„továbbra is az az elvárásunk, a kormányzati elvárás is a város, az önkormányzat irányába, hogy a jelenlegi helyi építési szabályzat maradjon érvényben”, hogy csak olyan léptékű fejlesztésekre kerülhessen sor, amelyek tiszteletben tartják azt a természeti környezetet és a kulturális épített örökséget is.

Szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy aligha lesz lehetőség a következő években 130 szobás luxusszálloda építésére a tóparton, hiszen a befektető „nem nagyon tud mást csinálni”, mint elfogadni a helyi építési szabályzatot. Az ehhez igazodó kisebb beruházásoknak arányosnak, esztétikusnak és a helyiek számára is hozzáférhetőnek kell lenniük – tette hozzá.

Azért érdekesek ezek a mondatok, mert bár a helyi építési szabályzat jelen formájában valóban nem ad lehetőséget a tóparti szállodaépítésre, a beruházó az elmúlt egy év tapasztalatai alapján nagyon is tud hatni a döntéshozókra. Az önkormányzat – vagyis a veszélyhelyzet idején egyszemélyes döntésre felhatalmazott Michl József fideszes polgármester – nemrég a város Településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatát indította meg, ami a helyi civilek szerint valójában a tataiak jelentős része által hangosan ellenzett szállodaépítés elősegítését szolgálja (csak úgy mint az egész ügyet kirobbantó, szintén egyszemélyes tavalyi döntése is).

Tágabb kontextusból nézve pedig már-már zavarba ejtőek Bencsik szavai, hiszen nem épp megszokott kormánypárti oldalról a beruházói érdekek ellen felszólalni (pláne, ha a most oly nagy lendülettel lebetonozott tópartjainkról van szó), az pedig csak hab a tortán, hogy állítása szerint kormányzati álláspontot közvetít.

Mindezek fényében ráadásul furcsa ellentét, hogy a tatai Öreg-tó, valamint a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó védelméért küzdő civilek által nemrégiben alapított Nagy Tavak Koalíció határozati javaslatát csütörtökön elutasította a  fenntartható fejlődés bizottsága, melynek éppenséggel Bencsik János az alelnöke. Külön érdekesség, hogy Bencsik három ellenzéki képviselővel együtt a civil javaslat mellett szavazott, de ez nem volt elég a fideszes többséggel szemben ahhoz, hogy az országgyűlés elé kerülhessen.

Mint arról korábban hosszabban is írtunk, a tatai beruházás legnagyobb tétje az Öreg-tó környezeti értékeinek megőrzése, amelyeket olyan jelentős nemzetközi garanciák védenek, mint például a Natura2000 és a Ramsari-egyezmény. Míg előbbi az Avalon által beépíteni kívánt területtel szomszédos erdős területet óvja, utóbbi a vizes élőhelyeket hivatott megőrizni, ugyanis a tatai Öreg-tavon és a környező vizeken telel át évente több tízezer vadlúd. A vadludak védelmében a  Magyar Madártani Egyesület is kiállt a civilek mellett, a beruházás rendkívül fontos műemléki vonatkozásaival kapcsolatban pedig az ICOMOS műemlékvédelmi szakmai civil szervezet adott ki állásfoglalást, mely szerint a látványosan együtt élő történeti táj és a benne megjelenő építészeti elemek összefüggő harmonikus rendszerét tönkre tenné a beruházás.

A tataiak harcát sok szempontból megnehezítette a koronavírus-járvány: nagysikerű népszavazási kezdeményezésüket megszakította az őszig meghosszabbított veszélyhelyzet, tüntetést pedig egyelőre nem tudnak tartani a kormány által meghatározott 500 fős limit miatt, miközben Michl József polgármester láthatóan továbbra is a szállodaberuházást igyekszik megtámogatni.

A tatai civileket is magában foglaló Nagy Tavak Koalíció azért jött létre idén év elején, mert az érintett közösségek szerint a tópartokra tervezett, gátlástalanul burjánzó beruházások szembe mennek az állam Alaptörvényben rögzített kötelességével: kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.