A tatai önkormányzat csütörtökön megjelent tájékoztatója alapján a város vezetése – vagyis tekintve, hogy a veszélyhelyzet idején egymaga kormányozhat, a polgármester – igyekszik kigáncsolni az Avalon szállodaberuházás ellen tiltakozó civilek egyik népszavazási kérdését.

A STOP Avalon Tata Facebook posztban hívja fel a figyelmet a demokratikus működésmód sajátos értelmezésére:

 A szervezet emlékeztet arra, hogy a város Településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata valójában a tataiak jelentős része által hangosan ellenzett szállodaépítés elősegítését szolgálja.

Telefonon értük el Szalay Ildikót, a tatai beruházás ellen tiltakozó STOP Avalon Tata civil szervezet egyik alapítóját. Szalay elmondta, hogy

„Engem legjobban az háborít fel, hogy országos szinten, mi civilek, városvédők, természetvédők azok ellen az emberek ellen kell hogy küzdjünk, akik azért kapják a fizetésüket tőlünk, állampolgároktól, hogy a mi érdekeinket képviseljék. Ehhez képest nekünk velük kell háborúznunk.

Igazából nem a beruházóval van feltétlenül a legtöbb esetben a probléma, hisz ha a városvezetések tartanák a saját törvényes előírásaikat, akkor a beruházó hiába döngethetné a kaput, hogy »én oda építeni akarok akármit«. Ha nem lehet, akkor nem lehet. Nálunk például a polgármester a beruházó lobbistája. És ezért szembe megy a város lakosságának jelentős többségével. Ez a szomorú, és ez az elképesztő szerintem.”

Több kérdésünkre pedig levélben kaptunk választ. Ebből kiderül, hogy a civil szervezet szerint „népszavazást tartaniuk mindenképpen kell(ene), mert az ahhoz szükséges aláírásokat már összeszedtük, annak ellenére, hogy 3 hét után (a törvényes 30 nap helyett) a pandémiára hivatkozva befagyasztották az aláírásgyűjtési kezdeményezésünket. Tehát ha a településfejlesztési határozatukat előbb hozzák meg, mint ahogy a Népszavazást ki kellene írniuk, az akkor csak az egyik kérdésünket (»Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata, 1841 hrsz.-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/ 2018. (XII. 20.)) és a helyi építési szabályzata (38/2005(XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?«) kaszálja el, de akkor is áll még 2 népszavazási kérdésünk (»Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz.-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?« valamint »Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit?«)

Ha bejelentik a korlátozás feloldását, akkor az aláírásgyűjtésünk folytatódik még további 1 héten keresztül, azonban ebben az esetben sem lesz kiírva a népszavazás 2022 előtt. A településfejlesztési terv módosítását viszont 2021. novemberében le akarja zárni a polgármester.”

A STOP Avalon szerint amennyiben egyik kérdésüket kigáncsolja a polgármester, a másik kettő is ellehetetleníti a beruházást – azonban mint közölték, nem tudhatják, hogy milyen törvénymódosítások várhatók a jövőben.

Szalay megerősítette, hogy amennyiben feloldják a korlátozásokat, terveznek újabb demonstrációkat és egyéb akciókat szervezni, azonban a jelenlegi 500 fős létszámkorlát mellett nem tudnak, ugyanis amennyiben ennél több ember venne részt, akkor ellenőrizniük kellene a védettségüket, erre pedig nincs kapacitásuk. Közölte, hogy

„Nem fogunk belenyugodni abba, hogy a polgármester több, mint 6500 tatai polgár akaratát kívánja ignorálni a népszavazási kérdésünk megkerülésével.”

A város- és természetvédők szerint a beruházás ellenzői jóval többen vannak, mint a támogatói. Közölték azt is, hogy

„Legutóbb nyílt leveleket írtunk Bencsik János országgyűlési képviselőnek, aki egyben a Fenntartható Fejlődés Bizottság Alelnöke is, amit természetesen hivatalos formában is megküldtünk számára, ezekre választ nem kaptunk. A polgármester és a beruházó velünk ahogy eddig, most sem kommunikál semmilyen formában, tőlük sem megkeresést, sem direkt tájékoztatást semmivel kapcsolatban nem kaptunk.”

Az egyik levél az alább olvasható:

Jelenleg egy másik – de a szálloda elleni tiltakozáshoz köthető – ügy is borzolja a kedélyeket Tatán. Kiderült ugyanis, hogy listázták a szállodaberuházás ellen kiálló civileket, ami szintén nem növelte a polgármester népszerűségét, és csak tovább szítja az elégedetlenséget. Szalay Facebook bejegyzésben fejtette ki véleményét az ügyben, miszerint

„Tata polgárai eddig IS nyíltan vállalták a véleményüket. Az őszi lakossági fórumokon addig soha nem látott aktivitással vettek részt és szólaltak fel az emberek, álltak ki Tata egyik kultikus kincsét jelentő Öreg-tó partjának beépítése ellen.

A városvezetés, élén a polgármesterrel, és a törvényesség betartatásáért felelős jegyzővel azonban „listázták” a városlakókat.

Vajon mi indokolja ezt az egyébként törvénytelen lépését a városatyáknak?

Egyébként NEM ez volt az első törvénytelen húzása a városvezetésnek az Öreg-tó ügyben, többször nekünk adott már igazat a Törvényszék, a NAIH, és az egyéb szervezetek is!”

A tatai civilek immár több, mint egy éve tiltakoznak az állami támogatásokban rendszeresen részesülő Hell Energy alá tartozó Avalon szállodalánc 120 szobás luxushotelje ellen, amit az Öreg-tó partjára terveznek felhúzni, ezzel veszélyeztetve mind a közeli erdő, mind a tó élővilágát, melyeket egyébként különböző egyezmények is védenek.

A civilek – hatalmas társadalmi támogatás mellett – népszavazással igyekeznek elejét venni a luxusszálloda-építésnek.

Ahogy Facebook posztjukban is emlékeztetnek, a polgármester állítása szerint támogatta a népszavazást, mint mondta, ha „Szalay Ildikó képes lesz jó népszavazási kérdéseket feltenni, és azokat a HVB átengedi, én nem állok a népszavazás útjába, sőt támogatom azt.”

Ezután mégis megtámadta a választási bizottság által elfogadott kérdéseket, de nem járt sikerrel – a Törvényszék ugyanis a civileknek adott igazat.

A Törvényszék által elfogadott három kérdés:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20)) és helyi építési szabályzata (38/2005.(XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit.

Ezután viszont a pandémia tett keresztbe a helyi demokrácia érvényesülésének, idő előtt meg kellett ugyanis szakítani a népszavazást támogató aláírások gyűjtését, sőt, noha már a szavazás megtartásához szükséges minimumnál több aláírás gyűlt össze, egy ideig úgy tűnt, hogy azokat is meg kell semmisíteni. Végül erre nem volt szükség, hovatovább a kormány külön módosítót is beiktatott a különleges jogrendet érintő szabályozásba – noha a civilek jogászai szerint a törvényi szabályozás eleve nem követelte volna meg az ívek megsemmisítését.

Hogy miért lenne különösen káros úgy társadalmi, mint környezeti szempontból a luxusszálló felépítése, ebben a cikkünkben írtunk bővebben, témába vágó anyagaink pedig itt érhetők el.

A beruházás ellen volt nyáron hagyományos, városon átvonulós és a helyi lakosságszámhoz viszonyítva rengeteg embert megmozgató tüntetés is, melyen számos helyi civil, az ország különböző pontjairól érkezett támogatóik, valamint környezetvédő szakértők hívták fel a figyelmet a beruházás káros mivoltára.

Ősszel pedig földön, vízen levegőben tiltakoztak a helyiek és számos támogatójuk a kizárólag a befektetők és a maroknyi potenciális, tehetős vendég érdekét szolgáló fejlesztés ellen azzal, hogy „átölelték” a tavat. A megmozdulás alkalmából videoriportot is készítettünk a tiltakozásról és tétjéről, ezt az alább meg is lehet nézni.

Az önkormányzat azonban lelkesen támogatja a projektet. A történetben nem először fordul elő, hogy Michl József polgármester egymaga határoz a szálloda javára: a tavaszi veszélyhelyzet idején ugyancsak egymaga hozott határozatot arról, hogy az Avalon által felvásárolt telkeket kiemelt fejlesztési területként kezeli a város – a területre vonatkozó szigorú szabályok (pl. kismértékű beépíthetőség) ugyanis így a beruházó igényei szerint változtathatók.