Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Milliárdos EU-s katonai programban venne részt Törökország

A Welt am Sonntag német lap diplomáciai forrásokra hivatkozva tájékoztatott, hogy Ankara megpályázta a részvételét egy több milliárd eurós büdzsével rendelkező Európai Uniós védelmi projektben, amelynek célja a tagországok közötti katonai együttműködés fejlesztése, adta hírül a török Ahval News.

A Közös Biztonsági és Védelmi Terv (PESCO) elnevezésű, 1 milliárd euró költségvetésű EU-s fejlesztési programot Hollandia koordinálja, és korábban Németország javaslatára nyitották ki nem EU-tagországok felé is.

A 2017-ben útjára indított PESCO-programban résztvevő országok védelmi kapacitásukat növelhetik más országok hadseregeivel való együttműködés keretein belül.

„Azt reméljük, hogy a Törökországgal való együttműködés a PESCO keretein belül az EU-val és a NATO-val való török kooperáció elősegítésén felül a Ciprussal és Görögországgal fennálló helyzetet is normalizálhatja.”

– idézte a Welt am Sonntag a diplomáciai forrásait.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök éppen múlt vasárnap tett közzé egy elmélkedést, amelynek lényege az volt, hogy az Európai Uniónak foglalkoznia kellene egy sor problémával, ezek közül is kiemelte, hogy az államszövetségnek „új intézményrendszerre és új vízióra” van szüksége.

Erdoğan szerint Európának az utóbbi időkben olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, mint „a menekültválság, az iszlamofóbia, idegengyűlölet, gazdasági instabilitás, a britek kilépése és a koronavírus-járvány.”

Ankara október végén jelentette be, hogy kiterjeszti a földgáz-lelőhelyek kutatására létrehozott misszióját a Földközi-tengeren, Rodosz görög szigeténél, így az eredetileg bejelentett október végi dátumhoz képest egy héttel tovább, november 4-ig marad a térségben az Oruç Reis szeizmikus kutatóhajó.

A török kutatóhajó, több török hadihajó kíséretében számos alkalommal, a nemzetközi hajózási egyezményeket megszegve léptett be görög és ciprusi felségvizekre, arra hivatkozva, hogy Ciprus török felének birtoklása okán nekik is joguk van a ciprusi Exkluzív Gazdasági Zónában fellelhető nyersanyagokra. A görög admiralitás azonban már augusztus 13-án közölte, az Oruç Reis nem rendelkezik a felmérésekhez szükséges eszközökkel sem, megjelenése szerintük egyszerű politikai provokáció Görögország és az EU ellen.

Törökországnak nem ez az első birodalmi, expanzív lépése: 2018 végétől fogva „kurd terrorveszélyre hivatkozva” a török hadsereg, és csatlós, iszlamista szélsőséges hadurak Szíria több, északi területét, a kurd Afrint és a szunni arab Dzsarabuluszt is török fennhatóság és katonai közigazgatás alá vonták.

2019 óta pedig a törökök hasonlóképpen katonailag is beavatkoztak a líbiai polgárháborúba, ahol a Halifa Haftár hadúr seregei ellen küzdő tripoli kormányt segítették.

2020. nyarán pedig ugyancsak török szövetséges kiképzők és tanácsadók jelentek meg a szövetséges Azerbajdzsánban, hogy az ország és Örményország évtizedek óta elhúzódó hegyi-karabakhi (örményül artzakhi) konfliktusában segítség Hejdar Alijev azeri elnök csapatait, melyek nem sokkal később meg is indultak az örmény enklávé ellen, kirobbantva ezzel a hetek óta tartó, véres összecsapásokkal járó újabb karabakhi konfliktust.

(Welt am Sonntag/Ahval News)