A pilismaróti Duna-part védelmében lépett fel a napokban a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE), kérve annak helyi és országos védelmét is. A nemrég alakult egyesület első körben a pilismaróti önkormányzathoz fordult, ajánlva a Duna-part helyi jelentőségű védett természeti területté való nyilvánítását, ezzel együtt pedig felkérték Együd Bertalan pilismaróti jegyzőt, hogy intézkedjen a szóban forgó terület országos védettségének ügyében is.

Emellett hivatalos úton megkeresték Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkárt, illetve segítséget kértek a „zöld ombudsman” Dr. Bándi Gyulától is, és petíciót is indítottak, amit eddig több mint ötezren írtak alá.

A civilek szerint minderre azért van szükség, mert Pilismarót közigazgatási területén belül, a Dunakanyar szívében az utóbbi időben nagyfokú természetkárosítással járó beruházásra kértek engedélyt (pl. kavicsbánya), továbbá kontroll nélküli építkezések, engedély nélküli fakivágások és illegális hulladék elhelyezések történnek, miközben a pilismaróti Nagy-Öböl szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében, valamint a Dunakanyar mint kultúrtáj UNESCO Világörökségi várományos.

Az általuk védelembe vételre javasolt terület meglátásuk szerint emellett az ember és a természet együttélését, a civilizáció és a természet kölcsönhatását is reprezentálja. Ez az ember által kialakított környezet szerves részét képezi a Dunakanyar-kultúrtájnak valamint Pilismarót település táji környezetének, településképének.

A terület nem csak védettségre alkalmas természeti környezetet képvisel, hanem az ott végzett emberi tevékenységek – mint a horgászat, a hajózás, a vízi sportok, a fürdőzés, a homokos területek megművelése, továbbá szőlő, gyümölcsök és egyéb haszonnövények termesztése – is „évszázados múltra visszavezethetően a helyi kultúrtörténet és településtörténeti múlt és ezzel a helyi identitástudat alapkövei, eszmei értékük felbecsülhetetlen.”

Eltűnésük vagy megcsonkításuk a helyi közösség létére nézve súlyos veszteséget jelentene – íjrák.

A helyi civilek az Alaptörvényre is hivatkoznak, amely az állam és minden magánszemély számára is kötelezettségként fogalmazza meg a nemzet közös örökségébe tartozó természeti erőforrások és a biológiai sokféleség védelmét, megőrzését és a jövő nemzedékek számára való fenntartását.

Pilismarót az utóbbi évben többször is a média középpontjába került, miután tavaly kiderült: a váci GM-Pro Kft. egy 1,2 millió négyzetméteres kavicsbánya megépítését tervezte Pilismaróton, ám erről a legtöbb helyi lakos az utolsó pillanatig egyáltalán nem is hallott.

A tervezett beruházás hatalmas felháborodást keltett: miután az egészről utólag értesült lakosság petíciót indított és tüntetést is tartott, a polgármester lemondott, a képviselő-testület pedig feloszlatta magát.

Csakhogy a veszélyhelyzet miatt azóta sem tudtak új választást tartani, ezért a települést továbbra is a lemondott önkormányzat vezeti.

Végül augusztusban visszavonta a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya a tervezett kavicsbánya engedélyét, ezzel a helyi lakosoknak egyelőre sikerült megakadályozniuk a bányanyitást, amely nagy zajjal, porral és természeti károkozással járt volna a településen. Helyi hírek szerint azonban az elutasító határozat ellen a GM-Pro Kft. fellebbezéssel élt és közigazgatási per keretében megtámadta azt, így az ügynek még koránt sincs vége.

Nemrég pedig arról számoltunk be, hogy tarra vágták a pilismaróti Duna-part fáit tarra vágták, amivel a helyiek már csak akkor szembesültek, amikor meglátták a csupasz partszakaszt. Később – a DUNAKÉKE adatigénylése nyomán – kiderült: a favágás törvényes volt, a helyiek ennek ellenére hiányolták a megfelelő informálást, illetve többek szerint megoldható lett volna, hogy a veszélyesnek ítélt fákat ne egyszerre, ilyen drasztikus módon távolítsák el, hanem több szakaszban, hogy a közkedvelt strand ne váljon hosszú évekre kopárrá.

Az újrafásítás egyébként már megindult, amiben a helyi egyesület is részt vesz.