A veszélyhelyzeti szabályok miatt három héttel biztosan tovább bérelhetik az önkormányzat lakásait azok a hajdúhadházi családok, akik azonban jelen állás szerint továbbra is az áldozataivá válhatnak egy olyan európai uniós lakásfelújítási projektnek, amelynek célja éppen, hogy a rászorulók lakhatási körülményeinek javítása lenne. Az önkormányzat egy közleményben anyagi segítséget ígért a bajbajutottaknak, a lakhatási aktivisták szerint azonban ez sokkal inkább az elhallgattatásukat szolgálja, mintsem valódi segítség lenne. 

A lakhatási aktivistákból álló A Város Mindenkié (AVM) csoport adott hírt arról két héttel ezelőtt, hogy a megszokott gyakorlattól eltérően a hajdúhadházi önkormányzat nem hosszabbítja meg azoknak a bérlőknek (több mint 80 emberről, köztük mintegy 50 gyermekről van szó) a határozott idejű szerződéseit, akik a város Irinyi utcai önkormányzati bérházaiban laknak, miután a település sikerrel pályázott a Leromlott városi területek rehabilitációja című pályázaton. A még érvényes bérleti szerződéssel rendelkező 12 családot az önkormányzat márciusban arról tájékoztatta, hogy a nyertes pályázat keretében a bérlakások felújítását tervezi, és ezért a lakások 2021. április 30-ával történő elhagyására szólította fel őket.

Ezt sikerült elodáznia a múlt héten – azaz egy héttel azelőtt, hogy a kormány meghosszabbította volna a kilakoltatási moratóriumot a veszélyhelyzet utáni 15. napig – a családokat az ügyben képviselő Utcajogász Egyesület munkatársainak. A veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések ugyanis lehetővé teszik az önkormányzati bérleti szerződések egyoldalú meghosszabbítását, amivel a kilakoltatással fenyegetett családok – az Utcajogász segítségével – éltek is.

Az persze önmagában logikus volna, hogy a felújítás idejére az érintett családok hagyják el lakhelyeiket, ám az AVM arról számolt be, hogy az önkormányzat elzárkózott attól, hogy garantálja a családok visszatérését a felújítást követően ugyanezekbe az ingatlanokba. A családok épületből való eltávolításának további problematikus pontja, hogy a pályázati felhívás elvileg előírja, hogy minden, a projektben érintett család lakhatásáról kötelező gondoskodni.

Arról, hogy jogi értelemben a pályázati szerződések milyen tényleges védelmet nyújtanak a családoknak, az Utcajogász a hajdúhadházi üggyel foglalkozó tagját, Tomcsik Dórát kérdeztük. Ő úgy fogalmazott: jogi értelemben bizonytalan, hogy az érintettek lakhatásáról való önkormányzati gondoskodás kötelezettségét hogyan lehet majd érvényesíteni, mert a pályázat szövegét úgy is lehet értelmezni, hogy csak „valamilyen módon” kell biztosítani az érintettek lakhatását, ugyanakkor ennek a „módnak” mindenképp fenntarthatónak és biztonságosnak kell lennie. Ezeknek a kritériumoknak pl. egy albérlethez való kismértékű anyagi hozzájárulás nem felel meg.

„A probléma az, hogy a lakásbérleti szerződések határozott idejűek: eredetileg április 30-ig tartottak, de a veszélyhelyzet miatt ezek meghosszabbodtak május 23-ig. Onnantól kezdve, hogy a bérleti szerződés megszűnik, az önkormányzat jogosult úgy dönteni, hogy nem köt új szerződést a lakókkal”

– magyarázta a Mércének Tomcsik.*

Kérdésünkre az Utcajogász munkatársa megerősítette, hogy ez a kitétel tulajdonképpen egyfajta joghézagként is értelmezhető: hiszen párhuzamosan létezik egymás mellett egy lakásbérleti szerződés az önkormányzat és a lakók közt, amely nem hosszabbodik meg (maximum a fent említett módon, a veszélyhelyzeti speciális szabályok alapján), valamint egy olyan pályázati szabály, amely szerint biztosítani kellene az érintettek elhelyezését. Jelen állás szerint tehát május 23-ig bérelhetik a lakásokat a családok, ám, hogy ezt követően mi fog történni, akörül nagy a bizonytalanság. (Miután a kilakoltatási moratórium szerdán kihirdetett új határideje ugyancsak a veszélyhelyzet vége [május 23.], plusz 15 nap, ezért ez a bérleti szerződéseket érdemben nem érinti).

Az AVM beszámolója szerint ugyanakkor a városvezetés a lakók elhelyezésének ügyében több ponton is problematikusan járt el. Első körben azzal, hogy úgy közölte a lakókkal, hogy nem hosszabbítja meg a bérleti szerződéseket, hogy semmilyen lakhatási lehetőséget nem biztosított számukra, valamint arra sem volt hajlandó garanciát vállalni, hogy a felújítás után ismét bérbe vehetik a lakásokat. Emellett a több médium helyszíni riportjaiban is megszólaló lakók arról számoltak be, hogy piaci áron igénybe vehető lakások bérlését tanácsolta nekik az önkormányzat, illetve a Hajdúhadházi Család- és Gyermekjóléti Központ átmeneti otthonát javasolta számukra.

A Mérce először április 23-án kereste meg telefonon Csáfordi Dénest, Hajdúhadház fideszes polgármesterét a történtekkel kapcsolatban. Ekkor arra kaptunk ígéretet, hogy az azt követő héten nyilatkozik nekünk a városvezetés. Ezzel egyidejűleg e-mailben is elküldtük kérdéseinket a polgármesteri hivatalnak, amelyekben arra voltunk kíváncsiak, hogy az önkormányzat valóban nem kíván-e újabb bérleti szerződést kötni az Irinyi utcai bérlakások jelenlegi lakóival, illetve amennyiben igen, valóban elhelyezés nélküli kilakoltatásokra kerül-e sor április 30-ával (a határozott idejű szerződések eredeti határidejének lejártával). Miután a következő héten, április 29-én újra telefonon érdeklődtünk, a polgármester írásbeli választ ígért, szóban röviden megjegyezve, hogy

„Higgyék el, hogy nagyjából semmi nincs, tehát hogy se kilakoltatás nincs, se semmi, van egy fejlesztés, akik ott laknak, nekik más lakást kell találni, a többségüknek már van is lakás, az önkormányzat közreműködésével szépen megoldódik minden, mindenkinek lesz hol lakni.”

Írásbeli kérdéseinket mindenesetre kiegészítettük, hogy megtudjuk mit is jelent pontosan az, hogy az önkormányzat „megoldást talál” az érintettek lakhatására. Ezért a következő, további kérdéseket küldtük el írásban:

Megfelel-e a valóságnak az, hogy

• az önkormányzat a felújítási tervekkel érintett önkormányzati bérlakások jelenlegi lakóit az otthonaik elhagyására szólította fel – anélkül, hogy bármilyen lakhatási lehetőséget biztosítana számukra;
• az önkormányzat elzárkózott attól, hogy garantálja, hogy a családok a felújítást követően visszaköltözhetnek az otthonaikba;
• az érintett családok egybehangzó elmondása szerint az önkormányzat vezetői arra biztatták őket, hogy keressenek maguknak „albérletet”, a Hajdúhadházi Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársai pedig családok átmeneti otthonai elhelyezés lehetőségét helyezték kilátásba?

Az önkormányzat részéről azóta sem kaptunk választ leveleinkre, ugyanakkor a városvezetés a Hajdúhadházi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen hétfőn kiadott egy közleményt az ügyben, amelyben reagáltak az emúlt napok, hetek fejleményeire. Ez érdemben nem válaszolja meg lapunk fenti kérdéseit, de az például szerepel benne, hogy „a pályázat nem szegregátumból, szegregációval veszélyeztetett területről történő kiköltöztetésre irányul, hanem a terület státuszának emelésére a bérlakások felújításával”. Ezt egyébként nem is állította senki: a lakosok és képviselőik problémája az volt, hogy a pályázat közvetlen következményeként szorulhatnak ki a családok a településrészről.

A közleményben szerepel az is, hogy „az önkormányzatok nem tervezik a családok szétszakítását sem”. Itt is érdemes megjegyezni, hogy ahogyan a lakhatási aktivisták kifogásai, úgy a Mérce kérdései sem arra irányultak, hogy az önkormányzat tervszerűen szétszakítana családokat, vagy azok szétszakítását aktívan kezdeményezné, hanem arra, hogy az eddig felkínált lakhatási alternatívák törvényszerűen a családok szétszakítását eredményezhetik.

A piaci bérlakás és a családok átmeneti otthonában történő elhelyezés ugyanis nem jelent megoldást a súlyos jövedelmi szegénységben élő családok számára, ahogyan azt az AVM két héttel ezelőtti blogbejegyzésében kifejtette.

A jelenlegi lakbérük sokszorosát kitevő piaci lakbérek megfizetése többségük esetében vagy lehetetlen volna, vagy más alapvető szükségleteik kielégítését lehetetlenítené el. A családok átmeneti otthonával pedig az a baj, hogy kizárólag más településen – egyes esetekben Hajdúhadháztól több mint száz vagy több száz kilométerre – lévő intézmények jöttek csak szóba eddig, így az érintettek intézményi elhelyezése a településről való elüldözésükkel lenne egyenértékű, ráadásul a családok átmeneti otthonának szolgáltatásaiból a nagykorú gyermekek és nagyszülők kiszorulnának.

Az önkormányzat közleményének végén az is szerepel:

„Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az ingatlan valamennyi bérlőjének és jogcím nélküli használójának lakhatása megoldódjon, kapcsolatban vagyunk velük és keressük a megoldást. Az önkormányzat anyagi támogatással segíti az ottlakókat.”

Erre reagálva az AVM szerdán újabb blogbejegyzést írt, amelyben azt írják, aggodalomra ad okot a közlemény ezen része, mert ebből számukra úgy tűnik, mintha a polgármester egy egyszeri segéllyel próbálná elhallgattatni azokat a családokat, akiket éppen a polgármester döntése miatt fenyeget hajléktalanná válás, és akik viszont rászorulnak – az egyébként is alacsony, és a világjárvány miatt kialakult gazdasági-társadalmi válság okán a korábbiaknál is alacsonyabb jövedelmük miatt – bármilyen pénzbeli támogatásra. Példaként hozzák fel, hogy a hatályos helyi rendelet szerint az eseti segély maximális összege 85 500 forint, amely édeskevés ahhoz, hogy az érintett családok lakást tudjanak bérelni a magánbérleti szektorban.

Mi következhet most?

Jelenleg annyi bizonyos csak tehát, hogy a veszélyhelyzet miatt május 23-ig (plusz 15 nap) biztosan maradhatnak a bérlakásokban a lakók, hogy azután mi következik, azt egyelőre nem tudni. A veszélyhelyzeti szabályok mellett az eredetileg május 4-én lejárt kilakoltatási moratórium meghosszabbítása jelenthetne további kapaszkodót a családoknak.

A kormány szerdai döntése értelmében ugyan célt ért az az ellenzéki parlamenti képviselők által közvetett a civil kezdeményezés, miszerint legalább veszélyhelyzet végéig ne lehessen utcára tenni embereket, ám ez – miután a bérleti szerződések már meghosszabbodtak, éppen a veszélyhelyzet végét jelentő május 23-áig, a bérlőket, illetve a bérleti szerződéseket érdemben nem érinti.

Tomcsik Dóra szerint annyiban jelenthet pluszt a moratórium meghosszabbítása a hajdúhadházi ügyben, hogy valószínűleg azokra a lakókra is érvényes lesz a kilakoltatás tilalma, akik bérleti szerződés nélkül élnek az érintett lakások valamelyikében.

Az Utcajogász munkatársa arról tájékoztatott minket, hogy bár ismert a kormány azon szándéka, hogy a parlament újabb felhatalmazásával további 90 nappal meghosszabbítsa a veszélyhelyzetet, az olyan szabályokat, mint például a bérleti szerződésekre vonatkozók, egyedi rendeletek szabályozzák, amelyeket egyenként kell majd meghosszabbítania a kormánynak, már ha ez egyáltalán szándékában áll. Vagyis ez a fajta „kiskapu” csak akkor alkalmazható újra a hajdúhadházi családok esetében, ha az új veszélyhelyzeti rendelkezések erre lehetőséget adnak majd.

*Javítás: egyes szövegrészeket a cikk eredeti verziójához képest az Utcajogász kérésére javítottunk.