Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság pénteken mondta ki, hogy a 2018 telén elfogadott, dolgozói jogokat megnyomorító rabszolgatörvény, több ponton is alkotmányellenes. Ellenzéki képviselők pénteken örömmel fogadták a döntést, azonban ahogy egy munkajogász felhívta rá a figyelmet, a gyakorlatban nincs különösebb jelentősége az alkotmánybírósági határozatnak, hiszen az állásfoglalás inkább csak részletszabályozásokra fókuszált.
A rabszolgatörvénykét elhíresült munka törvénykönyve-módosítás hatalmas elégedetlenséget és tiltakozási hullámot váltott ki, ugyanis jogszabály elvette a dolgozók pihenőidejét, túlmunkára kényszerítette őket, és elcsalta túlórapénzeiket is. 2018 telén a Mérce folyamatosan beszámolt a nép helyett a tőkét kiszolgáló rabszolgatörvény körül kialakult, rég látott mértékű, országos megmozdulásokról és tiltakozási akciókról. Az ellenzéki pártok is ezen ügy mentén tudtak korábban nem látott együttműködésre lépni, miután az országgyűlésben is együtt igyekeztek megakadályozni elfogadását.
Mivel a törvényhozásban nem jártak sikerrel, az ellenzék 2018-ban az Alkotmánybírósághoz fordult, miután a kormány elfogadta a munka törvénykönyve-módosítást, hogy vizsgálják felül a jogalkotói döntést.
Az Alkotmánybíróság pénteken pedig kimondta: senkit sem lehet elbocsájtani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát.
Az AB emellett azt is kijelentette, hogy hiába a hároméves munkaidőkeret, a korábbi, maximum egyéves idő alatt kell a pihenőidő átlagának kijönnie, és a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni. Az AB úgy is döntött, hogy ha a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató, attól még ugyanúgy érvényesülnie kell azoknak a többletgaranciáknak, amelyeket a szakszervezet kialkudott a 36 hónap elfogadásáért cserébe. Az Alkotmánybíróság emellett arra kötelezte az Országgyűlést, hogy július 31-ig javítsa ki a törvényt.
Az ellenzék pénteken még örömmel fogadta a jogi szerv állásfoglalását, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke például Facebook-posztjában jelentette ki, „Nagy győzelem ez a magyar munkavállalóknak! ” Egy munkajogász szerint azonban korai még győzelemről beszélni, az Alkotmánybíróság döntése ugyanis érdemben változtat sokat a munkavállalók jogainak komolyabb érvényesítésében, csupán egy részletszabályozás kijavítására kötelezi a jogalkotót.
A Partizán május 1-jei adásában Kártyás Gábor munkajogász többek között az Alkotmánybíróság rabszolgatörvénnyel kapcsolatos, április 30-ai döntéséről is beszélt. Elmondta, ő különösebben nagy jelentőséget nem tulajdonít a jogi szerv állásfoglalásának. A szakértő felhívta a figyelmet a rabszolgatörvény eredeti rendelkezéseire, miszerint azok a munkavállalók, akik egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, nekik a törvény alapján rögzített munkaidőkeretük tartalma akár hároméves is lehet.
,,Ez praktikusan azt jelenti, hogy akár évek között is lehet a munkaidőt átcsoportosítani, és egy kevésbé húzós évet egy annál nagyobb megterhelésű év követ.”
Kiemelte, a törvénynél leginkább a részletszabályozásokon folyt vita, vagyis hogy ilyen esetekben egyes évek között is lehet-e munkaidőt átcsoportosítani, és ezt legalább 12 hónapos időszakokban el is kell számolni.
Az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben adott egy munkavállaló párti értelmezést. A munkajogász szerint azonban 3 éves munkaidőkeretet csak kollektív szerződéssel lehet alkalmazni, ahhoz pedig szükség van a szakszervezetek beleegyezésére is. Kártyás elmondta, tudomása szerint ennek elenyésző gyakorlata van, ugyanis a szakszervezetek nem írtak alá ilyen hosszú munkaidőkeretet engedélyező megállapodást.
