Frissítés 15:00

A Magyar Orvosi Kamara az ügy tisztázása érdekében felkereste a Nemzeti Védelmi Szolgálat Főigazgatóját – szúrta ki a Telex. Farkas László dandártábornok tájékoztatásából kiderült, hogy nem lesz előírás az egészségügyi dolgozók megbízhatósági vizsgálata, vagyis az egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartozó dolgozóknak nem kell aláírniuk az erről szóló nyilatkozatot, a levelet tévedésből küldték ki.

Korábban írtuk:

A tegnapi nap során több egészségügyi intézmény dolgozója kapott egy nyilatkozatot, melynek aláírásával elfogadják, hogy védett személynek minősülnek, és ennek alapján úgynevezett megbízhatósági vizsgálatnak vethetik alá őket, amihez felhasználhatják személyes adataikat – számolt be Facebook-oldalán a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ).

Az egészségügyi dolgozókat a rendőrségről szóló törvény januári módosításával sorolták be a védett állományba, de ezzel a legtöbben feltehetően csak most szembesültek, a nekik kiosztott nyilatkozatokat látva, hiszen külön tájékoztatást nem kaptak róla, és még ha folyamatosan nyomon követik is a Magyar Közlöny minden számát, valószínűleg akkor sem a rendőrségi törvényt böngészik az egészségügyre vonatkozó rendeletek után kutatva.

Mindez a gyakorlatban azzal jár, hogy bűnmegelőzési céllal, illetve annak ellenőrzésére, hogy a dolgozók eleget tesznek-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségüknek, megfigyelhetik őket arra megbízott emberekkel, illetve létrehozhatnak mesterséges helyzeteket, hogy fény derüljön a jogellenes viselkedésükre.

A szakszervezet szerint az egészségügyben ilyen lehet például, ha valaki hálapénzt fogad el, magánbeteget hoz be a rendszerbe, vakcinát visz haza (amire volt is példa a közelmúltban), vagy bármi, ami tilos, illetve szembemegy a munkaszerződésben foglalt szabályokkal. A vizsgálat 15 napig tart, és évente három alkalommal lehet egy emberrel kapcsolatban végezni. A vizsgálat lefolytatásáért felelős Nemzeti Védelmi Szolgálat azt írja honlapján, hogy a

„megbízhatósági vizsgálat a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, annak visszaszorítását szolgálja. Célunk azon személyek kiszűrése, akik hivatali helyzetükkel, szolgálati kötelezettségeikkel visszaélve, azt felhasználva követnek el bűncselekményeket, súlyosan károsítva a közbizalmat, megingatva a rendvédelem és a közszolgálat társadalmi megbecsülését. (…) Tevékenységünk az esetleges bűncselekmények feltárására irányul, a vizsgálat megállapításai alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.”

Érdekes adalék, hogy a dolgozóknak kiosztott nyilatkozatban az állt, hogy aki nem járul hozzá a nyilatkozat aláírásával ahhoz, hogy vizsgálatnak vethessék alá, annak azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszonya – vagyis elveszítheti az állását.

A hírrel kapcsolatban felkerestük dr. Soós Adriannát, a FESZ elnökét, akitől megtudtuk, hogy a nyilatkozatot azóta visszavonta az Országos Kórházi Főigazgatóság, azt tehát egyelőre mégse kell aláírniuk a dolgozóknak.

A szakszervezeti vezető szerint a nyilatkozat „szerencsétlen megfogalmazást tartalmazott”, túl fenyegető volt. Azt sem érti, hogy miért volt szükség a törvény ilyen széleskörű kiterjesztésére, hiszen az egészségügyben sokaknak nincs is döntési befolyásuk, nem kerülnek kapcsolatba pénzügyekkel. Szerinte amikor megkötötték az új munkaszerződéseket márciusban, tájékoztatni kellett volna a dolgozókat arról, hogy védett személyek lettek, hiszen más munkakörökben (pl. képviselők, NAV-osok, kórházi vezetők stb.) is ennek tudatában írják alá a szerződésüket a munkavállalók. Soós reméli, hogy a jogalkotó hamarosan nyilvánvalóvá teszi, mi a szándéka, fontos lenne ugyanis, hogy mindenki értse, mi történik. Ha lenne megfelelő tájékoztatás, szerinte sokan megnyugodnának.

Az ügyre egyébként Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője figyelt fel először, miután több egészségügyi dolgozó is eljuttatta hozzá az azóta visszavont nyilatkozatot, melynek szövege az alábbi posztban olvasható teljes egészében:

A politikus szintén úgy tudja, hogy „további értesítésig” nem kell egyelőre aláírniuk a dolgozóknak a nyilatkozatot. Szabó kérdéseivel Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult.