Egy kedd este benyújtott törvényjavaslat értelmében a kormány kezdeményezi, hogy a 2017 tavaszán bevezetett civiltörvény, hivatalos nevén a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény hatályát veszítse. A javaslat sarkalatosnak minősül, ezért az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges az elfogadásához.
Tavaly nyáron mondta ki az Európai Bíróság, hogy a civiltörvény sérti az uniós jogot, mivel „hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be”, így a törvényt a magyar kormánynak vissza kell vonnia. A bíróság akkori ítélete szerint a nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségek előírásával
a törvény egyes szervezeteket hátrányosan különböztetett meg, ráadásul azon az „elvi jellegű, különbségtétel nélküli véleményen alapul, hogy a civil szervezetek bármilyen külföldi finanszírozása önmagában véve gyanús.”
A diszkrimináción túl a civiltörvény
- a tőke szabad mozgásának elvét,
- az egyesülés szabadságát,
- a magán- és családi élet tiszteletben tartását
- és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket
is megszegte, márpedig ez mind EU-s jog, de emellett arra is alkalmas, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat. Ezen jogok megsértése miatt indított már 2017 júliusában Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, mivel azonban a kormány ennek ellenére nem változtatott a törvényen, ezért került az Európai Bíróság elé az ügy.
Az Európai Bíróság tavalyi ítéletét követően Orbán Viktor arról beszélt, hogy ez a nyugatról érkező „liberális imperializmus” része, valamint, hogy bár nem szeret mindenhol összeesküvést látni, „de ettől még összeesküvések vannak”, „háttérhatalmi szervezkedések vannak”, és ha ránézünk a magyarországi résztvevőkre ezekben a perekben, akkor „nagyon könnyen megtaláljuk Soros szervezeteit”. Azt azonban örömmel nyugtázta ő is és Gulyás Gergely is, hogy a bírósági ítélet a civil szervezetek átláthatóságát a kormányhoz hasonlóan szintén fontosnak tartja, csak a törvényben alkalmazott módszert kifogásolta.
Ennek megfelelően a mostani törvényjavaslat sem engedi el teljesen a civil szervezetek ellenőrzését: minden olyan egyesületről és alapítványról, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot, az Állami Számvevőszék külön törvényben meghatározott módon évente összefoglaló jelentést tesz.
Ez azonban jóval kevésbé diszkriminatív és könnyebben értelmezhető szabály a hatályát veszítő civiltörvényben foglaltakhoz képest, hiszen az utóbbi több ponton is igen homályos módon állított feltételeket a civilek elé. A „külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvény azt mondta ki, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A szabályozás gumijellegéből fakadóan változatos gyakorlat alakult ki a magyarországi szervezetek között azzal kapcsolatban, hogyan is álljanak hozzá a megbélyegzéshez, és a hatóságok sem jártak el a törvényt érintő ügyekben.
Hétfőn a civiltörvénnyel nagyjából egy időben hozott felsőoktatási törvény módosításának, azaz a „Lex CEU-nak” a törléséről is javaslatot nyújtott be a kormány az Európai Bíróság tavaly őszi ítélete miatt, amely jogsértőnek találta a módosítást. Bár Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az Európai Bíróság a döntés során „kettős mércét” alkalmazott, amellyel „a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozta a magyar egyetemeknél”, a mostani módosítással törölnék a törvényből a CEU elüldözését célzó kritériumot, mely szerint Magyarországon az a külföldi egyetem működhet, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” (mint az emlékezetes, a CEU a törvénymódosítás idején nem működött az Egyesült Államokban).
Ennek ellenére a CEU nem tér vissza Magyarországra, mivel az egyetem képviselői szerint „a magyar kormánynak nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének. Az új tervezet értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon, és a döntést bizonyára a legmagasabb szinteken hozzák majd meg.” A közlemény, melyet a Magyar Narancs idéz, továbbá azt is leszögezte, hogy bár kutatási és egyéb, oktatást nem jelentő tevékenységei továbbra is jelen lesznek Budapesten, de nem teszik ki magukat újra „egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek.”
Frissítés 2021.04.21. 18:00
A Civilizáció Koalíció közleményben reagált a civiltörvény hatályon kívül helyezésére és az új, tervezett szabályozásra. A 19 aláíró civil szervezet, többek közt az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcáról Lakásba Egyesület szerint a törvény visszavonása örömteli hír, hiszen „a civil szervezetek átláthatóságát e törvény nélkül is garantálják a hatályban lévő jogszabályok, gazdálkodásukról szabadon lehet tájékozódni a kötelezően benyújtandó beszámolóikból, melyek elérhetők a bíróság honlapján is”.
Ugyanakkor a friss törvényjavaslat egyes pontjai aggodalomra adnak okot. Az aláíró szervezetek szerint már a javaslat címe („a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról”) is félrevezető, mivel „egy egészséges demokráciában a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a minket érintő ügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége”, és „egy civil szervezet pedig nem más, mint ezen polgárok közös célért tevékenykedő közössége.”
Az is aggályos, hogy az Állami Számvevőszék ezentúl évente vizsgálná a húszmillió forint mérlegfőösszeget elérő szervezeteket, tekintve, hogy ez alól a vallási és nemzetiségi szervezetek mellett a sportegyesületek is mentességet élveznének, amelyek pedig többnyire az állami adóbevételek terhére jutnak kiugró mennyiségű közpénzhez.
„Félő, hogy a Számvevőszék közpénzzel nem gazdálkodó civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére” – áll a közleményben.
A Civilizáció Koalíció arra kéri a kormányt, hogy a törvényjavaslat elfogadása előtt folytasson érdemi konzultációt az érintett felekkel, így a magyar civil szervezetek képviselőivel.
„A civilellenes törvény 2017 óta a hatalom visszaéléseinek egyik szimbólumává vált. Hatályon kívül helyezése fontos eredmény – de a valódi változást a hatalom civilekhez való viszonyának a rendezése jelentené. A mindenkori magyar kormány nem engedheti meg magának, hogy ellenségként tekintsen a saját állampolgáraira és Magyarország jobbá tételén dolgozó civil közösségekre, hiszen akkor tudunk jól működő országot építeni, ha egymást partnerként kezeljük” – írják.
