Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szomszédos zöldterületre is rátenné a kezét egy beruházó Tihanyban, civilek aggódnak az élővilágért

Ez a cikk több mint 2 éves.

Több településrendezési ügy kapcsán egy eljárásban módosítaná a tihanyi önkormányzat a helyi építési szabályzatot, illetve a szabályozási tervet, csakhogy az egyik beruházás miatt aggodalmukat fejezték ki a Balaton-partot védő civilek.

A tervek szerint megváltoztatná az önkormányzat egy nádasodó, természetközeli telek zöldterület besorolását a Tihanyi-félsziget déli részén, amire álláspontja szerint azért van szükség, mert a telek szomszédságában egy beruházó lakó és üdülő apartmanokat, szálláshelyeket húzna fel, és hozzájuk kapcsolódó „szabadidő funkciójú terület kiépítését” is tervezi. A fejlesztéshez kapcsolódóan pedig „a beruházó célja” a fent említett nádas terület „revitalizációja” és bemutatása az oda látogatóknak, akiknek gyalogos utakat is kiépítenének. Az önkormányzati tervek szerint

„a fejlesztés során cél a területre jellemző természetes élővilág fennmaradásának elősegítése, a megfelelő életkörülmények hosszú távon történő biztosítása.”

És bár az önkormányzat arra is biztosítékot ad a módosításokat előkészítő dokumentációban, hogy a területen épület nem húzható fel, utak és műtárgyak pedig csak olyan módon alakíthatók ki, hogy azok nem veszélyeztetik a természetes élőhely fennmaradását és működését, az Összefogás a Balatonért Egyesület nem nyugodt a beavatkozással kapcsolatban.

Ezért levélben fordultak a civilek Tihany főépítészéhez, melyben arról írnak:

a Balaton környezetében fejlesztéseket, beavatkozásokat ökológiai szemlélet alapján, az ott élő védett állat- és növényfajok élőhelyének szigorú megőrzésével szabad megvalósítani, a terület szétszabdalása utakkal azonban nem szolgálja a természetes élővilág fennmaradását.

Szerintük egy élő ökoszisztémának nincs szüksége revitalizációra, minden emberi beavatkozás káros hatású, a terület ráadásul az Országos Ökológiai Hálózat része is, ahol csak olyan területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely nem veszélyezteti az ott található természetközeli élőhelyeket.

A szomszédos ingatlanon tervezett lakóparknak pedig egyébként is van közvetlen útkapcsolata, így szerintük teljesen indokolatlan egy újabb útfeltárás a – még – természetközeli területen.

A civilek szerint szomorú tapasztalat, hogy a bemutatott terv általában az első lépés, majd néhány év múlva újabb és újabb bővítéseket követően a terület teljesen elveszíti eredeti formáját és funkcióját.

De nemcsak a tihanyi beruházás miatt aggódnak: a tóparti beruházási láz számos másik balatoni település mellett elérte ugyanis a Velencei-tavat, a tatai Öreg-tavat és a Fertő tavat is, a legtöbb esetben természetrombolással és a településkép megváltozásával járó építkezésekről azonban a helyi lakosság jórészt csak a médiából értesült.

A Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó jelenleg is veszélyben vannak, a tavaknál ugyanis olyan beruházásokat terveznek, amelyek szembe mennek az állam Alaptörvényben rögzített kötelességével: a beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.
A négy nagy tó védelmére alakult civil szerveződések 2020 szeptemberében közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a döntéshozókat a tavak védelmét garantáló intézkedések meghozatalára kérték. Kérésükhöz akkor országszerte 74 civil szerveződés csatlakozott, a helyzet mostanáig minden tónál csak tovább romlott, ezért idén megalapították a Nagy Tavak Koalíciót.

A koalíció tagja az Alba Natura Civil Alapítvány, a Fertő-tó barátai Egyesület, a Miénk A Grund Városvédő Egyesület, az Összefogás a Balatonért Egyesület, a Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely és a Stop Avalon! Tata civil mozgalom.

Címlapkép: MTI/Varga György