Az uniós helyreállítási alapból fizetheti ki a kormány az orvosok béremelését, írja a G7. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) büdzséje szerint ugyanis az idén 293 milliárd forinttal növekszik a bérekre szánt kiadás, ebben pedig nem csak a kórházi orvosok, hanem az ápolók, a háziorvosok, fogorvosok és az ő kollégáik bérrendezésének költsége is benne van.

Ha az Európai Bizottság rábólint, ez rövid távon nem kerül sokba a magyar államnak: a Magyarország számára várhatóan 6800 milliárd forintnyi támogatást jelentő Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) tervében ugyanis az szerepel, hogy 300 milliárd forintot költene a kormányzat egészségügyi bérfejlesztésre, ez pedig szinte teljesen megyegyezik a NEAK által idénre várt egészségügyi béremelés pénzügyi költségeivel.

Így óriási segítséget kaphat a Fidesz Brüsszeltől, hiszen az országgyűlési választások előtti évben 300 milliárd forintnyi, szabadon elkölthető forráshoz jut.

A bérnövekedéstől a kormányzat azt várja az Európai Uniónak szánt összefoglaló szerint, hogy csökken az orvosok és úgy általában az egészségügyi szakemberek hiánya. A dokumentumban a kormány saját munkáját is kritizálja, azzal, hogy bevallja:

„A betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma a külföldi lehetőségek és a magánellátás megerősödésének elszívó hatása, a pályát elhagyók nagy száma, illetve a pályát kevesebben választók miatt mostanra már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához.”

A G7 szerint nem vehető biztosra, hogy az Unió valóban ki is fizeti az orvosbérek emelésének idei költségét: mint a legtöbb döntéshozatal, ez is egy hosszas folyamat lesz, a tagállamoknak és és az Európai Bizottságnak hónapokon át kell egyeztetniük a tervekről, biztosan lesznek módosítási javaslatok is.

Az úgynevezett Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv egészségügyre vonatkozó részéről már korábban is beszámoltunk a Mércén: a dokumentumban a kormány többek között arra tesz ígéretet, hogy fejleszti az alapellátást, az egészségipar digitalizációját. Ebben azt is elismerik, hogy az ágazatban a szakemberhiány „krízishelyzetet” idézhet elő.

Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos pedig még márciusban, egy járványügyi fogadóóra során megjegyezte: már a járvány előtt is hiányzott 3-4 ezer orvos az alapellátásból, és a kisegítő személyzet sem volt elegendő.

Az új egészségügyi törvényről, amely az egészségügyi dolgozók bérét hivatott rendezni, az érdekvédelmi szervezetek úgy nyilatkoztak: mindössze egy szűk orvosi körben, ám ott is ellentmondásosan javított a helyzeten, pedig a többi dolgozóra is egyre több terhelés hárul – anélkül, hogy ellenszolgáltatást kapnának érte.