Amíg Szijjártó Péter hétfői közleményében arról biztosított mindenkit, hogy Magyarország milyen jó választ adott a koronavírusra, addig az ellenzéki képviselők a parlamentben felváltva sorolták a járványkezelés tragédiáit a kormánynak.

Szijjártó kifejtette, hogy a válságkezelés sikeressége annak köszönhető, hogy a kormány csak azért se követte a „tankönyvi utat”, vagyis hogy nem elégedett meg a brüsszeli vakcinabeszerzésekkel és az orosz, illetve kínai vakcina készítményekből is rendelt. A válságkezelés másik hatékony eleme a külügyminiszter szerint, hogy a vállalkozások számára beruházás-ösztönzési programot indítottak, amely – ahogy Szijjártó fogalmazott – „meggátolta a tömeges munkanélküliség kialakulását”, mivel a kapacitásaikat és technológiájukat fejlesztő cégeknek nyújtott támogatást ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a vállalkozások nem bocsátanak el munkaerőt.

Ezek közül a támogatások közül a külügyminiszter kiemelte a a Novochem Kft. német vegyi cég 800 millió forintos beruházását. A cég a pénzből létrehozott százhalombattai telephelyét és laboratóriumát Szijjártó azért tartja fontosnak, mert a magyar gazdaság gerincoszlopát adó elektromos autóipar alapvetően olyan veszélyes anyagokkal dolgozik, melyeket a laboratóriumban tudnak majd elhelyezni.

A külügyminiszter szerint a válság megoldásában nagy szerep jutott a Magyarországon működő, német tulajdonban lévő vállalatoknak, mivel „folyamatosan bizalmat szavaztak Magyarországnak és kihasználták a számukra kedvező gazdasági környezetet”.

A Mércén folyamatosan beszámolunk a járvány által legjobban érintett gazdasági szektorok és dolgozók kihívásairól.

Valóban nem tankönyvi válságkezelés, hogy miközben a kormány több száz milliós összeggel támogatja a német nagyvállalatokat, addig a járvány frontvonalában harcoló szociális dolgozóknak még mindig nem hajlandó bérkiegészítést adni, de a veszélyben lévő ágazatoknak juttatott támogatások is rendre a kormányközeli cégeknél landolnak.

A külügyminiszter által a magyar gazdaság gerincoszlopával fémjelzett autóipar mellesleg az Johnson Electric ózdi gyárának bezárásával komoly törést szenvedett. A kormány az elmúlt évtizedben rekordösszegű állami támogatást osztott ki a nagy multinacionális vállalkozásoknak, mellette pedig a végletekig gyengítette a dolgozók pozícióit, jogait, annak érdekében, hogy még kedvezőbb legyen a külföldi cégeknek ide települni. Az ózdi eset tehát egyszer már rámutatott a kormány  gazdaság- és iparpolitikájának visszásságaira.

Hétfőn a Parlamentben ellenzéki képviselők is sorra bírálták a kormány járványkezelését az azonnali kérdések órájában.

Tordai Bence a Párbeszéd politikusa szerint a kormány egyik legnagyobb hazugsága, hogy a vírust kizárólag csak az oltással lehet megállítani.

Szerinte célzott intézkedésekkel, mint a folyamatos tesztelés és kontaktkutatás, külföldi országokban már sikerült szinte teljesen megállítani a járványt. Úgy véli csak az oltásra, valamint a beoltottak létszámára hivatkozni a járványkezelés sikerességében „halálos hazugságnak számít”. Tordai kiemelte, hogy a hétvégén beoltott pedagógusokat másnap visszaküldeni az iskolákba a kormány részéről rendkívül felelőtlen lépés, hiszen a védettséghez az oltás második dózisára, valamint attól számítva legalább két hétre van szükség.

Több ellenzéki képviselő is megjegyezte, hogy Magyarország világelső a halálozási rátában.

Sebián-Petrovszki László a DK képviselője elmondta, lassan negyedik hete, hogy heti átlagban Magyarországon hal meg a legtöbb koronavírusos beteg.

A képviselő rámutatott, hogy március 31-én mikor a halálozás 302 elhunyttal rekordot döntött hazánkban, 14 európai országban nem haltak meg annyian összesen mint Magyarországon. Ez a halálozási ráta lakosságarányosan is tizenhétszer több volt, mint a többi európai országban. Ennek ellenére a kormány mégis a baloldalt hibáztatja a járványkezelés hibáiért, mondta Sebián. Varga László MSZP-s képviselő az ózdi kórház főigazgatójával készült interjúval szemléltette az egészségügyben tapasztalható állapotokat.