Miközben a szerdán életbe lépett szabályok szerint a boltokban 10 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhat, szigorúan maszkban, az iskolák esetében ezzel szemben egy 50 négyzetméteres helyiségben nem öten, hanem adott esetben harmincan is lehetnek, ráadásul úgy, hogy még a maszkviselés kötelezettsége sem előírás.
Az iskolák annak ellenére nyitnak ki április 19-én, hogy a pedagógusok épp hogy túl lesznek az első oltásukon, ami nem nyújt megfelelő védelmet, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azt is mérlegelni kell, hogy a terjedő brit variáns fertőzőképessége – a kormány szerint is – sokkal magasabb, mint a korábbi változaté, emellett sokkal gyorsabban terjed a gyerekek, fiatalok körében, mint korábban.
Külön érdekesség, hogy Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője a köztévén ma azt mondta:
„az oltások megvédenek bennünket a súlyos fertőzéstől és a haláltól, amennyiben az ember gyakorlatilag mind a két oltást megkapta, és a második után eltelt már egy-két hét, tehát nem kizárható az, hogy valaki az első oltás után akár súlyosan megbetegszik, és kórházba kerül, hiszen az a védettség, amit egy oltástól kapunk, az esetleg nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza, hogy kórházba kerüljünk”.
Majd nem sokkal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már arról beszélt a kormányinfón, hogy már az első oltás is magas védettséget biztosít, nem látnak komoly kockázatot az április 19-i nyitással kapcsolatban. A miniszter arra kérte a tanárokat, hogy legyenek tekintettel a szülőkre és a diákokra, akiknek nagyon nagy terhelést jelent a digitális oktatás.
A szakszervezet szerint azonban épp azzal vannak tekintettel rájuk, ha vigyáznak az egészségükre: mint arra a PDSZ felhívta a figyelmet, a pedagógusoknak joguk van megtagadni a tantermi oktatást.
Sőt, nemcsak joguk, hanem kötelességük is megtenni azt, ha a gyermekek, diákok egészsége, biztonsága nem szavatolható,
a Munka törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, illetve megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, a munkavállaló életét, testi épségét, egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
Fontos, hogy nem a munkavégzést tagadnák meg, hiszen továbbra is digitális munkarendben dolgoznának, de a tantermi oktatásra irányuló utasításnak nem tennének eleget.
A PDSZ szerint érdemes egész nevelőtestületeknek összefogni, mivel így sokkal kisebb eséllyel érheti retorzió a pedagógusokat, mintha egyénileg állnának ellen.
A szakszervezet segítségképp létrehozott egy mintalevelet, amivel a nevelőtestületek tájékoztathatják az intézményvezetőket, hogy miért nem működnek közre a kormány iskolanyitási tervében.
A pedagógusok mellett a diákok is aggodalmukat fejezték ki: az Eduline felmérése szerint az érettségizők több mint 90 százaléka nem tartja biztonságosnak az április 19-ei nyitást, sokan attól tartanak, hogy ha április végén megfertőződnek az iskolában, éppen az írásbeli érettségire betegednek le vagy kerülnek karanténba, ez pedig még nehezebbé teszi a helyzetüket. Mint arról tegnap beszámoltunk, a középiskolások sztrájkot is fontolgatnak.
A Jocó bácsiként ismert Balatoni József népszerű történelemtanár-író-blogger szintén felmérést készített 72 ezres követőtáborában a nyitással kapcsolatban – szúrta ki a 24.hu. Egy nap alatt 3686 válasz érkezett be: a válaszolók több mint fele (56,5%) azt tervezi, hogy nem engedi iskolába a gyerekét április 19. után, az érettségizők többsége (93%) pedig mondta azt, hogy nem fog bemenni.
