Első fokon elutasította az Avalon szállodalánc ügyvezetőjének keresetét a Fővárosi Törvényszék, melyben közel egymillió forint kártérítést követelt dr. Popovics Judit önkormányzati képviselőtől, amiért az kiszivárogtatott egy hangfelvételt a tatai Öreg-tó partjára tervezett szálloda terveit bemutató megbeszélésről tavaly áprilisban.

A Hell cégcsoporthoz tartozó Avalon tavaly májusban jelentette be, hogy 120 szobás szállodát építene a tataiak közkedvelt helyszínének, az Öreg-tónak a partjára, ám ezzel kapcsolatban a cég már márciusban tárgyalt az önkormányzat képviselőivel a polgármester által tető alá hozott titkos találkozón. A megbeszélésen elhangzottakat dr. Popovics Judit önkormányzati képviselő titokban rögzítette, majd a hangfelvételt saját közösségi médiás oldalán közzé is tette. Popovics most azt írja Facebook-oldalán, az ítélet kimondja, hogy a város érdekében cselekedett.

Mint arról beszámoltunk, a felvétel közzétételét korábban már Michl József, Tata polgármestere is kifogásolta, ezért tavaly a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult azt kérve, hogy a hatóság kötelezze a felvétel törlésére a képviselőnőt. Az adatvédelmi hivatal azonban nem adott igazat a városvezetőnek, sőt súlyos állításokat fogalmazott meg az önkormányzat működésével, illetve a beruházás megvalósításával kapcsolatban.

A NAIH leszögezte, az önkormányzat transzparens működése a demokratikus jogállam alapvető követelménye, és ennek érvényesülése a helyi demokrácia alapfeltétele. A hatóság emellett arra is kitér, hogy a környezeti információk minősítetten közérdekű adatnak számítanak, hiszen ezek ismerete nélkül az állampolgárok nem tudják gyakorolni az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogukat. A hatóság jogszerűnek ítélte Popovics képviselő lépését, még úgy is, hogy a felvétel titokban készült, és közzététele előtt a polgármestert nem tájékoztatta róla.

A helyiek által féltett Öreg-tó partján található terület beépítésének híre nagy port kavart, miután Michl József fideszes polgármester a tavaszi veszélyhelyzet idején egymaga hozott határozatot arról, hogy az Avalon által felvásárolt telkeket kiemelt fejlesztési területként kezeli a város – a területre vonatkozó szigorú szabályok (pl. kismértékű beépíthetőség) ugyanis így a beruházó igényei szerint változtathatók.

A civil mozgalom a Stop Avalon! Tata nevű Facebook-csoportból nőtte ki magát, a helyiek itt kezdtek közös gondolkodásba arról, hogyan hallathatnák a hangjukat a sok szempontból káros szállodaépítés ellen. A csoport néhány hét alatt 14 ezer fősre duzzadt, a tagok közt olyan természetvédő, ökológus, hidrogeológus, művészettörténész, építész, jogász és közgazdász is van, aki szaktudásával segít, hogy a tiltakozókat szakmai érvekkel megtámogatva tudják képviselni az önkormányzattal szemben.

A csoport azóta az online térből kilépve több sikeres demonstrációt és figyelemfelhívó akciót is csinált Tatán, majd sok küzdelmet követően október közepén végül zöld utat kapott, így belevághatott a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtésbe. A nagy támogatottságnak örvendő, példaértékű aláírásgyűjtő kampányról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Mint arról a Mérce elsőként beszámolt, a Nemzeti Választási Iroda a veszélyhelyzetre hivatkozva tavaly novemberben majdnem megsemmisítette az összegyűjtött aláírásokat, de azok végül megmenekültek. Miközben azonban a népszavazás kiírásával a veszélyhelyzet végéig várni kell, addig Michl József polgármester újabb egyszemélyes döntésre készül a tóparti szálloda ügyében. Bár az Avalon id közben 95 szobára csökkentette a tervezett szálloda befogadóképességét, a a kedélyek nem csillapodtak, a helyiek ugyanis egyáltalán nem szeretnék, ha a természetvédelmi, illetve műemlékvédelmi szempontból különösen érzékeny területen szálloda épülne.