Sztrájkot hirdetnek a felsőoktatásban április 19-23 között, vagyis egy teljes munkahétre több magyarországi egyetem polgárai, hogy a felsőoktatási rendszer átalakítása, az alapítványi modellváltás ellen tiltakozzanak.

Az Infosztrájk, vagyis információs sztrájk keretében az egyetemi polgárok hiteles tájékoztatást és nyílt párbeszédet szorgalmaznak az egyetemi autonómiáról, amit a felsőoktatási intézmények alapítványi kézbe adása alapjaiban fenyeget.

Az egyhetes eseményt az akció folytatásaként ugyanazok szervezik, akik március 15. alkalmából nemzetiszínű szalagokkal tiltakoztak az ország számos pontján és több egyetemen a modellváltás ellen. Az infosztrájk szervezői honlapjukon egy videót is közzétettek, melyben elmagyarázzák, hogy véleményük szerint mi a probléma az alapítványi fenntartással, és hogyan nyirbálja meg a modellváltás az egyetemek autonómiáját.

Az április 19-i héten pedig ígéretük szerint bővebben foglalkoznak majd a témával, így a sztrájkot támogató oktatók óráikon teret fognak biztosítani a témáról zajló diskurzusnak, illetve beszélgetéseket folytathatnak az egyetemeiken zajló változásokról. Azt ugyanakkor, hogy ez pillanatnyilag hány oktatót jelent, és mely egyetemekről, egyelőre nem tudjuk – ahogy vélhetően számuk is változni fog, az mindenesetre biztos, hogy az Oktatói Hálózat (OHA) támogatja a kezdeményezést.

Az infosztrájkról beszámoló közleményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem szabad egyetemi polgárainak nevében írták alá.

Mindazonáltal a szervezők várják oktatók, hallgatók és támogatók jelentkezését valamennyi egyetemről, a csatlakozni vágyók számára pedig óraterveket is közzétettek, melyek segíthetnek a téma feldolgozásában, például a Warwick University esetét alapul véve, amely rávilágít a felsőoktatás piacnak való kiszolgáltatásának hátulütőire.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium épp csütörtökön adott ki közleményt, miszerint „a fordulatszámot váltó felsőoktatás lehet a magyar gazdaság fő hajtóereje”, mégpedig azon apropóból, hogy március 31-én beadták a javaslatot az Országgyűlés elé a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem alapítványi modellváltásáról.

A minisztérium kifejti, hogy véleményük szerint a modellváltással az egyetemek versenyképesebbek lesznek, és a kormány szerint a gazdasági szereplőkkel való szorosabb együttműködés célja, hogy „a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek”, valamint kiemelik, hogy továbbra is biztosított az egyetemek autonómiája, és általánosságban biztosítanak afelől minden aggódót, hogy mindenki a lehető legjobban fog járni.

Mindazonáltal az egyetemi modellváltás kritikusai szerint épphogy az egyetemek autonómiája, az egyetemi polgárság, és végső soron az egész társadalom sínyli meg az átalakulást.

Az alapítványi kuratóriumok dönthetnek ugyanis az egyetemek ügyeit érintő kérdésekben akár a tanterv, akár a költségvetés vagy bármi más tekintetében, és semmi sem garantálja, hogy oly mértékben figyelembe vegyék az egyetem, valamint az egyetem polgárainak érdekeit, vagy akár a tudományos vagy oktatási szempontokat, ahogy az egyetemi polgárság által választott szenátus tenné. Ellenben félő, hogy inkább gazdasági és politikai érdekcsoportokat szolgálnának ki, miközben csorbát szenvedhet az oktatás minősége, kiváltképp olyan területeken, melyek nehezen illeszthetők a piaci logikába – ellenben társadalmi, kulturális szempontból fontosak.

Ennek a mélyállamosítási folyamatnak a tőkés rendszer logikáját híven tükröző jellegéről többek között Kocsis Árpád írása rántotta le a leplet a Mérce hasábjain, miszerint

„az SZFE intő példájának dacára, a jogvédő-civil szervezetek tiltakozására és a szakszervezeti aggályokra fittyet hányva, az egyetemisták kifejezett akarata ellenére, botrányos szenátusi üléseket követően a kormány a „modellváltás” bizonytalan útjára lökte a jobb sorsra érdemes egyetemeinket.”