Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Most kellene lépnie a kormánynak, hogy a következő fűtési szezonban ne fuldokoljunk a légszennyezéstől

Ez a fűtési szezon különösen megterhelő volt sokak számára az otthonmaradás és az esetleges kieső jövedelmek miatt, ezért a jó idő beköszöntével sokan érezhetik úgy, hogy végre maguk mögött tudhatják egy időre a fűtéssel járó nehézségeket. Csakhogy az ezzel járó légszennyezés továbbra is mindannyiunk élete része marad, legfeljebb kevésbé lesz érezhető egészen a következő fűtési szezonig.

Minden télen problémát jelent, hogy az elavult, rossz energiahatékonyságú tüzelőberendezések, a nem megfelelő tüzelőanyagok és a rossz fűtési szokások miatt jelentősen romlik a levegő minősége. Ez ellen most, hónapokkal – sőt, akár évekkel – előre lehetne és kellene tenni annak érdekében, hogy a jövő fűtési szezonjai kevésbé legyenek megterhelőek mind a háztartások, mind a környezet számra – hívja fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország.

Bár a legelterjedtebb fűtési módszer még mindig a gáz, a szilárdtüzelés stabilan a második helyen áll közel 4 millió lakossal. Ráadásul a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó mintegy 1 millió emberből a háztartások 37 százaléka fűt kizárólag szilárdtüzeléssel, további 15 százalékuk pedig vegyesen fával és gázzal, a vidéki kistelepüléseken pedig a háztartások 75 százaléka használ szilárd tüzelőt.

Mivel jelentős részük nem jut megfelelő tüzelőanyagokhoz és tüzelőberendezéshez, a háztartási szilárdtüzelés a felelős a súlyosan egészségkárosító szállópor (PM2,5) hazai kibocsátásának több mint 80 százalékáért – a kormány mégsem tesz érdemi lépéseket.

A tűzifa ára a rászorulók számára tarthatatlan mértékben emelkedett az utóbbi években, miközben a – nagy részük számára hozzáférhetetlen – gáz ára alacsonyabb lett: 2012 és 2020 között 52 százalékkal nőtt a tűzifa ára, míg a gázé 26 százalékkal csökkent.

Debrecen, 2020. január 20.
A közmunkásokat foglalkoztató Dehusz (Debreceni Humán Szolgáltató) Kft. dolgozói tûzifát készítenek elõ szállításhoz a cég telephelyén Debrecenben 2020. január 20-án. A városi önkormányzat megkezdte a téli tûzifaosztást, amelynek során január végéig a kétszázötven rászoruló 5-5 mázsa tüzelõt kap.
MTI/Czeglédi Zsolt

Az energiaszegénység kiemelten érinti a legszegényebb rétegeket: mivel esetükben elterjedtebb a szilárdtüzelés, gyakran egy ördögi körben találják magukat; többet fizetnek a kevésbé energiahatékony fűtésért, mint a magasabb jövedelemmel rendelkezők, a jövedelmükhöz képest azonban számukra megfizethetetlen beruházást jelentene a fűtési rendszerük korszerűsítése, vagy a gázhálózatra való rácsatlakozás.

A lakossági szilárdtüzelésből származó légszennyezés legfőbb okai a nem megfelelően kiszárított tűzifa, a kiemelten szennyező széntermékek, lomok és egyéb szintetikus anyagok elégetése. Mint arra a szervezet által nemrég közzétett videókban is elhangzik: sok múlik azon, hogy milyen nedvességtartalmú fával, illetve milyen tüzelőberendezéssel fűtünk. Hozzávetőlegesen egy (de sok esetben akár két-három) évre van szükség ahhoz, hogy a fa megfelelően kiszáradjon, az alacsony jövedelmű háztartásokra jellemző régi vaskályhák, kandallók pedig befűtéskor gyorsan, nagy meleget adnak, de csak a levegőt fűtik fel, a falakat nem.

Bár egyéni szinten is lehet tenni a kevésbé környezet- és egészségkárosító fűtésért a tüzelőanyag időben történő beszerzésével és a megfelelő tárolásával; korszerű és hatékony tüzelőberendezési rendszer kiépítésével; valamint az ingatlan energetikai felújításával, leszigetelésével és a megfelelő légellátásával, a szervezet emlékeztet,

ezekre nyilvánvalóan a legtöbb szilárdtüzelést használó háztartásnak nincs lehetősége, ezért rendszerszintű megoldásokra van szükség: olyan épületenergetikai és kályhacsere programokra, amelyek képesek elérni a legszegényebbeket és a leginkább rászorulókat is, valamint a szociális tüzelőanyag-támogatás rendszerének átfogó reformja is elengedhetetlen a valódi segítségnyújtáshoz.

Jelenleg azonban az egyetlen központi segítség a probléma enyhítésére az 5 ezer fő alatti települések által igényelhető szociális tüzelőanyag-támogatás, amelyet az elmúlt években 5 milliárd forintos éves kerettel a Belügyminisztérium biztosított. Csakhogy általában friss, magas nedvességtartalmú fát osztanak ki, ráadásul egyre több önkormányzat él a lehetőséggel, hogy spórolás céljából tűzifa helyett széntermékeket (gyakran a legrosszabb minőségű lignitet) oszt.

A Habitat arra is felhívja a figyelmet, hogy bőven volna miből költeni a probléma megoldására, a rászoruló háztartások energetikai korszerűsítését célzó programok kidolgozására ugyanis megfelelő alkalmat és pénzügyi forrást nyújtanának a 2021-2027-es ciklusra szóló, EU-s költségvetésből finanszírozott, hazai operatív programok, illetve a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági nehézségeit enyhítő Helyreállítási Terv. Vagyis csak a kormányzati szándék hiányzik az energiaszegénység felszámolásához.

Címlapkép: MTI/Komka Péter