Több mint egy éve tombol az egész világot alapjaiban megrengető koronavírus járvány. Az ezzel járó tömeges munkanélküliség, gazdasági válság és egészségügyi krízis a nemzetközi és hazai politikai erők napirendjét is meghatározza. A vírus elleni vakcinák kifejlesztésével pedig az oltakozás kérdése is fókuszba került. Azonban a politika szereplői ahelyett, hogy egy bizalmi légkört építenének ki az oltással kapcsolatban, inkább megpróbálják saját, önző céljaik elérésére használni a témát.

A DK a kínai és orosz vakcinák ellen kampányol, a Fidesz a baloldalt vádolja oltásellenességgel, és az EU-s intézmények hiteltelenségét firtatja, miközben hazánkban gyorsan romlanak a vírussal kapcsolatos mutatók.

Az elrontott válságkommunikáció, az intézményekkel szembeni bizalmatlanság, valamint a felelősséghárítás és a meggondolatlan ellenségképzés pedig emberéleteket követelhetnek.

A járvány alatt az emberek rendkívül kiszolgáltatottá váltak mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból, ami felfokozott hangulatot és kollektív félelmet idézett elő a társadalomban.

A Political Capital kutatása szerint ezek a vírussal kapcsolatos félelmek könnyen átcsatornázhatók egy oltásellenes attitűdbe is. A vakcinákkal szembeni bizalmatlanság tehát nem csupán az összeesküvés elmélet hívők sajátossága, ám ezek a szűk csoportok az álhírekkel és a félelemkeltéssel jelentősen befolyásolhatják az oltakozási kedvet.

A hiteles és folyamatos, bizalomra építő tájékoztatás éppen ezért életeket is menthet. Ez a kommunikáció elsősorban a kormány feladata lenne, ám azzal, hogy a hatalom átpolitizál egy alapvetően társadalmi konszenzus övezte témát, vagyis az egészséget, csak átvezeti az ideológiai és politikai ellentéteket az egészségügybe is.

A Fidesz politikájának sikerét évek óta meghatározzák az idegengyűlölettel és a nemzetközi európai elittel vagyis „Brüsszellel” kapcsolatos kommunikációs panelek. Viszont a xenofóbia és az elitellenes attitűdök egy globális krízisre adott nemzetközi válaszban vissza is üthetnek, ha éppen megkérdőjeleződik egy kínai vagy egy orosz vakcina hatásossága, vagy az uniós szervek autoritása a járványhelyzet kezelésében.

A világjárványt ugyanis csak közösen lehet megfékezni, a vakcinakapitalizmus, vagy az idegengyűlölet pedig csak ékeket ver a nemzetállamok közti együttműködésbe és az egész folyamatot lassíthatja.

A nemzetközi politika nyelve és a köznyelv még sokkal inkább az erőviszonyok vagy a fejlettség meghatározására használja a nyugat és kelet, európai és balkáni fogalmakat,  mintsem földrajzi egységek kijelölésére. Ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy az emberek bizalmatlanabbak az orosz vagy kínai oltásokkal szemben.

Habár az előbbinél többen kifogásolták a gyorsaságot, utóbbinál pedig a korszerűtlen előállítást, ami már orvosi tényeken alapuló kritika, nem elhanyagolható a politikai töltetű idegenkedés az oltóanyaggal szemben. A Demokratikus Koalíció retorikája pedig pontosan erre épít, mikor emberkísérletekről beszél egyes vakcinák kapcsán.

Krízishelyzetben lejárató kampányt folytatni az oltóanyagokkal szemben egyáltalán nem felelős ellenzéki hozzáállás, és csak tovább növeli az egészségügy átpolitizálását.

Magyarországon a kormány mindent elkövet, hogy csillapítsa a keleti oltóanyag elleni bizalmatlanságot, ám sokszor az orvosilag megalapozott kritikát is a „baloldal oltásellenességével” söpri félre. Természetes, hogy sokan tudni szeretnék, pontosan milyen ismereteink vannak az egyes oltóanyagokkal kapcsolatban, éppen ezért a transzparens kommunikációs és a partneri viszony kialakítása sokkal fontosabb lenne a politikai felek támadásánál.

A kormánypártokat jellemző paternalista logika itt semmiképp sem jó irány, hiszen nem válaszolja meg a felmerülő kérdéseket, csupán ismét kijelöl egy ellenséget, vagyis bárkit, aki nem ért egyet az aktuális válságkezelő rendelkezésekkel. Oltásellenességgel vádolni bizonyos pártokat pedig több mint egyszerű kampányfogás.

Ezzel a kormány gyakorlatilag önmaga hozza létre azt a dezinformációs buborékot, amely tovább fokozza a kollektív pánikot, ráadásul mindezt a hivatalos koronavírussal kapcsolatos tájékoztató oldalon teszi.

A NER anti-Brüsszel propagandája szintén tovább mélyíti az ideológiai ellentéteket. Az elitellenes retorika eddig azért jött jól, mert ezzel átcsatornázták az emberek hatalommal szembeni elégedetlenségét egy másik autoritás, vagyis az Európai Unió felé. A koronavírus-járvány alatt azonban ez a stratégia elképesztően felelőtlen.

Az EU vakcinaprogramja keretében elfogadott oltóanyagok, azok szállítása és beszerzése kulcsfontosságú hazánk járványkezelése szempontjából. A Fidesz az utóbbi hónapokban azonban mégis következetesen arról beszél, hogy a brüsszeli intézkedések elkésettek, az EU felelőtlen és átláthatatlan. A vakcinaszerződések körüli vitával pedig tovább szítja a bizalmatlanságot, és hárítja a kríziskezelés felelősségét.

Az oltakozási hajlandóság az intézményekbe vetett bizalomtól is függ. A Nature tudományos folyóirat kutatása nemrégiben rámutatott, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb a bizalom a kormányzati kommunikációban, az emberek a vakcinákban is jobban megbíznak. Az 12 országból felvett adatok alapján az elemzésben Oroszország szerepelt az oltási hajlandóság szempontjából a legrosszabbul.

Habár az ország azóta már saját vakcinával is rendelkezik, a kormánnyal szembeni bizalmatlanság olyan erős az emberek körében, hogy a válaszadók alig több mint fele nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát egy biztonságosnak bizonyult elérhető vakcinával, amennyiben lenne rá lehetősége. Ez talán megmagyarázza, hogy múlt héten az orosz állami média miért reklámozta a vakcinát Szijjártó Péterrel, aki az európai vezetők közül elsőként oltatta be magát a Szputnyik V-vel.

A magyar kormányzati válságkommunikáció ellentmondásossága szintén nem segít a vakcinákkal szembeni bizalmi légkör kiépítésében. A nem konzisztens járványügyi intézkedések, hogy a kormány hol nyitni, hol zárni készül, nemhogy nem nyugtatja meg a lakosságot, de csak további bizonytalanságot szül az emberek körében.

Az oltásra való regisztrációt és az oltási igazolvány körüli hiányos tájékoztatást is számos kritika érte. Mindemellett az elmúlt évtizedben szisztematikusan kiépített kormányközeli médiabirodalom propagandisztikus kommunikációja jelentősen megkérdőjelezi a Fidesztől érkező információ hitelességét.

Összességében egy ilyen globális krízis elhárítása meghaladja a jól megszokott bináris politikai kérdések logikáját. Ha pedig a kormánypártok megkísérlik a vakcinázást is a keresztény-konzervatív oltakozók és baloldali oltásellenesek narratívájába beletuszkolni, csak tovább húzhatják a vírusból való kilábalást.

Azonban a többi pártnak is meg kell tanulnia ebben a helyzetben felelős ellenzékiként viselkedni, és az emberkísérletek emlegetése helyett olyan transzparens tájékoztatást nyújtani, amely segít az emberek megnyerésében, mert csak így győzhető le az oltásellenesség. Egészségesnek lenni ugyanis nem politikai identitás kérdése.